Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

amely révén a nevezett uralkodó egyrészt orvosolta a veszprémi egyházat tizedei és borvámja elfoglalása tekintetében ért sérelmeket, másrészt joghatósága alá rendelt több vitás felügyeletű egyházat, végezetül megerősítette a veszprémi püspöknek a királyné koronázására és kancelláriájának vezetésére vonatkozó jogait]. D. [Jaur]iny„ in fe. B. Valentini mart., a. cl. 1330. E.: Dl. 40 571. (Múz. Ta. 1902. 23.) Hátoldalán egykorú - v. azonos - kéz írásával írt, mára elhalványult, hiányosan olvasható tárgymegjelölés, továbbá egy 16. sz.-i kéztől származó másik is; 2 függőpecsétre utaló bevágás, az egyik bevágásban hártyaszalag található. Má.: 1. Dl. 675. (MKA. Acta eccl. 19. 5.) (18. sz.-i egyszerű Má.) 2. Veszprémi székeskápt. m. lt. Lib. vir. eccl. Veszpr. 1. 5. (Df. 283 247.) (18. sz.-i egyszerű Má.) 3. GYMSML. 5218. (Sopron.) Csornai konvent m. lt. 88. 6. 5. (Df. 264 828.) (Hiányos; 18. sz.-i egyszerű Má.) Reg.: Dl. 36 430. (MKA. Acta eccl. 63. 15. (A veszprémi püspökség javaira, jogaira, birtokaira és tizedeire vonatkozó 18. sz. iratjegyzék.) K.: F. VIII. 7. 227. (174. szám) (E.-ről). R.: Veszp. Reg. 89-90. (212. szám) (E.-ről). 88. 1330. febr. 14. A győri kápt. e. egyik részről a fiát, Jánost is képviselő Osl nb. Herbordus fia: István, a másik részről az ugyanazon nb. Imre fia: Lőrinc - szintén eljárva fiai, István, János, Leukus és a többiek helyett is - megjelenvén, előbbi a Draua folyón túl fekvő Herborthyka-nak és Rezene-nek egyaránt nevezett birtok őt illető teljes fele részét, amely birtokon Mindenszentek, valamint Keresztelő Szt. János tiszteletére szentelt templomok állnak, haszonvételeivel és tartozékaival együtt elzálogosítja Lőrinc mr.-nek és fiainak a febr. 2-től (a fe. Purif. B. virg. iam prox. preterito) számított 10 éves időtartamra a nevezettektől kapott 50 M. széles bécsi dénár ellenében. A zálogügylethez kapcsolódó kikötés szerint István, ill. utódai csak a 10 év leteltét követően válthatják vissza a birtokot, a késedelmes kiváltás ugyanakkor nem jár kétszeres összegű fizetés kötelezettségével, hanem pusztán azt vonja maga u., hogy a birtokból származó jövedelmek fele Lőrincet illeti, amíg kezén tartja a birtokot. D. f. IV. prox. p. domin. Exurge, a. d. 1330. E.: Dl. 2579. (NRA. 643. 3.). Hátlapján természetes színű kerek pecsét nyoma, a bevágásban hártyacsík. K.: AO. II. 461-462. (403. szám) (E.-ről;-kihagyásokkal). R.: Bgl. IV. 66. (128. szám) (E.-ről; német nyelvű).