Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

kell szolgálniuk. Der geschriben wart ze Küngesuelt do von Christes geburt ergangen waren Drúzehenhundert Jar der nach in dem drizigostem iar an vnser írowen tag der Lichtmis. E.: Libenau szerint az aaraui lt.-ban Ms. 1. f. 14b—16. nr. 38. K.: Libenau, Hundert Urkunden 47-50. (30. szám). 73. 1330. febr. 2. [I.] Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli dom.) a színe e. apját, ill. [apjának testvérét,] János fia: Simont is képviselő Beke fia: András mr., Gecche-i nemes kérésére és oklevél-bemutatása alapján új és autentikus függő kettős pecsétje alatt privilegiálisan átírja az egri kápt.-nak azt az 1323-ban kibocsátott privilégiumát, amely révén Boztuli-i László fia: Péter mr., valamint János fia: László a maguk öröklött Chychwa földjükből a Zemplén m.-i Kanow ~ Kanou részbirtokot az említett Beke-nek és Simonnak adományozták. A király törvényesnek találván a nevezettek érdemeit jutalmazó adományt, megerősíti azt. Kelt András mr., [székes-]fehérvári prépost, udvari alkancellár keze által, a. d. 1330., IV. Non. Febr., uralkodásának 30. évében. Méltóságnévsor. A. E.: Dl. 102 893. (Batthyány cs. lt. Forgách cs. 8.) Hátoldalán 1 késő középkori és 3 újkori kéz írásával tárgymegjelölések; fuggőpecsétre utaló bevágásokban kék-fehér zsinór maradványai. Á.: I. Ferdinánd király, 1550. febr. 10. Dl. 2072. (NRA. 598. 30.) K.:Megj.: Az átírt oklevelet 1. Anjou-okit. VII. 721. szám alatt. 74. 1330. febr. 2. Péter prépost és a várad-előhegyi Szt. István első vértanú-monostor konventje emlékezetül adják, hogy a Pál c., országbíró korábbi levelében (1. 65. szám) foglaltak értelmében Bachka-i Miklós kérésére Mihály fia: Péter királyi ember mellé tanúul adták egyházuk familiaris serviens-ét, Miklóst. Visszatértükkor arról számoltak be, hogy noha Bachka-i Miklós, valamint a Pál országbíró oklevelében név szerint felsorolt nemesek - továbbá még más nemesek is, akikkel együtt számuk elérte a 100 főt készek lettek volna a királyi hadoszlást követő 15. napon (in quind. residentie presentis exercitus regalis) Gyalmasthou halastó helyszínén letenni a megítélt bizonyító esküt, végül azonban a felek a Pál országbíró levelében feltüntetett nemesek közvetítése révén rokoni érzülettől vezérelve mégis kiegyeztek inkább egymással. Eszerint az említett halastó és tartozékainak fele Bachka-i András fiainak: Miklósnak és Lászlónak a