Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

58. (1330.) jan. 25. Avignon [XXII.] János pápa olyan értesülésekhez jutván, miszerint az esztergomi egyházat Boleszló (Rodezlaus [D: Boleslaus]) érsek halála óta az érsek ellátását szolgáló javakban, az elhunyt főpap, ill. egyházának tulajdonát képező értékekben és kegytárgyakban (res sacras), nemkülönben tizedjövedelmekben és birtokokban, továbbá mindenféle egyéb érseki járandóságokban súlyos veszteségek érték, miután azokat idegenek ragadták el és lelki üdvüket kockáztatva azóta is bitorolják, meghagyja László pécsi, valamint Henrik veszprémi püspöknek - mint az esztergomi egyház suffraganeusainak —, hogy viseljék gondját a nevezett egyház kormányzatának, továbbá javai és jogai felügyeletének mindaddig, amíg az Apostoli Szék részéről a legrövidebb időn belül gondoskodás nem történik az érsek megválasztásáról a szóban forgó egyházban. A címzettekbe vetett teljes egyházfői bizalom jegyében felhatalmazza őket, ill. megbízottjukat az esztergomi egyház érdekét szolgáló intézkedések foganatosítására - teljességgel megtiltva ugyanakkor a nevezett egyház javait érintő elidegenítéseket számukra egyszersmind feljogosítja őket az érsek halála után elragadott javak bárkitől való visszakövetelésére és visszavételére, ezenkívül engedélyt ad nekik arra is, hogy az érseki ellátást szolgáló jövedelmekből költségeik fejében szerényen kivegyék részüket, nemkülönben pedig engedélyezi számukra, hogy a tiltakozókat és az intézkedéseiknek ellenszegülőket egyházi fenyítékkel zabolázzák meg. Letéve tisztüket az egyházkormányzók számadással tartoznak intézkedéseik felől. Az együttes fellépés kivihetetlensége esetén bármelyikük érvényesen eljárhat külön is. D. Auinione, VIII. Kai. Febr., [pápaságának] 14. év[é]ben. Reg.: ASV. Reg. Vat. An. XIV. secret. ep. 1791, v. 115. f. 342ab. (138ab.) (Df. 291 655.) K.: Koller II. 350-352. (Reg.-ra hivatkozva), az ő nyomán előbb Katona, Hist. crit. VIII. 614-616. (107. fej.), majd F. VIII. 3. 464-466. (195. szám; a fejregesztában jan. 26-i, az oklevél szövegében febr. 8-i napi dátummal); Vespr. II. 51-52. (61. szám); F: nyomán Str. III. 157. (227. szám; kivonatosan, téves febr. 8-i napi dátummal). 59. (1330. jan. 25. Avignon) [XXII.] János pápa felidézi [I.] Károly király számára, hogy Boleszló (Boleslaus) esztergomi érsek halála, után az esztergomi prépost és káptalan az eljövendő főpap megválasztása érdekében egybehívták a választásban érdekelteket - elkerülendő a méltóság hosszú betöltetlenségéből származó hátrányokat -, majd, a hírek szerint egyhangúlag érsekké választották az esztergomi egyházmegyébe tartozó pozsonyi egyház prépostját, Miklóst. A nevezett, hogy a törvényes időn belül megszerezze az Apostoli Szék jóváhagyását, útra kelt, majd számos viszontagság után [1329.] aug.