Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

E.: Dl. 87 010. (Esterházy cs. hercegi ágának lt. 32. A.) Hátoldalán azonos és újkori kéz írásával 2 tárgymegjelölés; természetes színű kerek zárópecsét kis töredéke. K.:586. (1330. nov. 18. e.) Az egri kápt. idézőlevele szerint a Demeter fia: Miklós által Kerestwr-i István fiaival: Lászlóval és Jánossal szemben indított perben a feleknek nov. 18-án (in oct. B. Martini conf.) kell az országbíró e. megjelenniük. Emi.: az 589. számú oklevélben. K.:587. 1330. nov. 18. A Scepus-i Szt. Márton-egyház kápt.-ja e. az esztergomi egyházmegyebeli tárcái kerület (districtus Tarcensis) egyházainak plébánosai, nevezetesen Tamás Tarcha-i, János Slauka-i, Hermanus Új- (de Novo) Slauk-i, Herbordus Heymburk-i, Gergely Wysoka-i, Márton Brezouicz-i, Miklós Blasnhow-i, Pál Polom-i, Henrik Sompnys-i, Miklós Dorowcz-i, Miklós Elsua-i, Mihály Criua-i ~ Hxryua-i, Thilo Pacznaw-i, Henrik Colundorf-i, Miklós Phiferdorf-i, István Lubetin-i, Gergely Plncz-i, Henrik Scimcz-i, Gotfridus kő-i (de Lapide), János Luscha-i, János Doppredorf-i, Benedek Wyrisalma-i, Lukács Jacobsdorf-i, Mihály R[os]kouicz-i, Miklós Kryga-i - Kriga-i, István Petraw-i és János héthársi (de Septemtiliis) plébánosok általános ügyvédi felhatalmazást adnak Wowinus Új- (de Nova) Sandecz-i, Mihály Hxryua-i és Miklós Kriga-i plébánosnak, valamennyi fennálló és ezutáni peres ügyük folytatására, legyen szó bármely természetű, bárkivel szemben folytatott perről, elsősorban pedig arra a perre vonatkozólag, amelyet P. [Prezlaus], a krakkói egyházmegyébe tartozó Scanentek-i prépost, az Apostoli Szék által kijelölt bíró e. forog fenn Csanád egri püspökkel, valamint Henrik Appries-i plébánossal szemben a tőlük elszenvedett, egyházaik jogait és kiváltságait csorbító jogsértések és károk ügyében. A nevezett ügyvédek széleskörű felhatalmazást és cselekvési szabadságot kapnak valamennyi perszakaszban eljárásukhoz, megbízóik pedig elfogadják magukra nézve a per következményeit, és vállalják az esetlegesen rájuk háruló - személyes javaikat, ill. egyházuk vagyonát terhelő - fizetési kötelezettségek teljesítését. Erről a kápt. autentikus fuggőpecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. in oct. B. Martini conf, a. d. 1330.