Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

várnagy megjelenvén, előbbiek kinyilvánítják, hogy abban a perben, amelyet a Csanád m.-ben a Morus folyó mentén fekvő, részint Zemlek c. Zemlek földjével, részint az Egresd-i apát Pobur földjével szomszédos Gyous ~ Gyows birtok ügyében szándékoztak a nádor e. Imre mr.-rel szemben indítani - és amely voltaképpen meg is indult -, jóllehet a per indőpontja a [királyi hadjárat] hadoszlás[á]t követő 15. napra (ad quind. residentie presentis exercitus) lett elhalasztva, ők megelőzve ezt az időpontot egyezségre léptek egymással. Eszerint Zemlek c., András és Dumbow belátván, hogy Gyous fold, ill. birtok az [I.] Károly király (H) privilegiális adománylevelében foglaltak alapján jog szerint Imre mr.-t és örököseit illeti, lemondanak rá vonatkozó igényükről és viszanvonják minden iránta támasztott keresetüket, ugyanakkor készpénzben 30 M. dénárt megkapva Imre mr.-től, a szóban forgó birtokot összes haszonvételükkel együtt szavatosság vállalása mellett odaadják, eladják, egyszersmind iktatják is Imre mr. részére örök jogú birtoklásra. Zemlek c., András és Dumbow hatálytalanoknak nyilvánítják Gyous birtokra vonatkozó, esetlegesen náluk maradó összes oklevelüket. Erről a kápt. pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. in oct. B. Jacobi ap., a. d. 1330., kelt Péter mr. olvasókanonok keze által; Henrik (Herricus) lévén az éneklőkanonok, Imre az őrkanonok, István a temesi, Miklós az aradi, Pál a Karasov-i, Péter a Turultow-i, László a temeselvi (Wltratymysio) főesp. E.: Dl. 76 429. (Zichy cs. lt. 211. A. 88.) Felül chirographált oklevél; hátoldalán újkori kéz írásával tárgymegjelölés; függőpecsétre utaló bevágásokban zöld-lila színű zsinór maradványa. K.: Z. I. 362-364. (371. szám). R.: Juhász, Csanádi székeskápt. 99. (47. szám). Ford.: Doc. Trans. II. 332-334. (610. szám) (Z. I. alapján; román nyelvű). 457. 1330. aug. 1. A Posaga-i Szt. Péter-egyház kápt.-ja e. Posagawar-i Bokodyn villicus a Pál egykori Machou-i bán ellenében a királyné, ill. annak udvarbírája e. fennforgó, aug. 8-án (in quind. fe. B. Jacobi ap. nunc venturis) esedékes perének intézését rábízza Pálra, továbbá János fiára: Péterre, valamint Mortunus-ra, ill. valamelyikükre, érvényesnek fogadván el ügyvédi eljárásuk bármely eredményét és következményét. D. in oct. predicti fe. B. Jacobi ap., a. d. 1330. E.: Dl. 76 430. (Zichy cs. lt. 211. A. 97.) Hátoldalán egykorú kéz írásával tárgymegjelölés; természetes színű ovális zárópecsét töredéke. K.: Z. I. 362. (370. szám); Smic. IX. 530-531. (431. szám) (E.-ről).