Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

Tá.: Pálóczi Máté országbíró, 1429. márc. 3. > Pálóczi László országbíró, 1447. márc. 13. Veszprémi székeskápt. m. lt. Fadd 9. (Df. 201 312.) K.:R.: Veszp. Reg. 91. (216. szám); Fenyvesi 81.(151. szám). Megj.: II. András király tartalmilag átírt oklevelét Reg. Arp. nem regisztrálja. Az irat határleírásának szövege kiadva Veszp. Reg. 91. (216. szám) alatt. 336. 1330. jún. 12. Visegrád [I.] Károly király (H) a színe elé járult Henrik (Herricus) veszprémi püspök, királynéi kancellár kérésére - részint a püspök hü érdemei alapján, részint a veszprémi székesegyház védőszentje, Szt. Mihály-arkangyal iránt érzett különös tiszteletére tekintettel - engedélyezi, hogy a veszprémi püspökség Zala m.-i Errad falujában keddenként (f. III. singulis septimanis) hetivásárt (commune seu provinciáié fórum) tartsanak a szomszédos vásárok sérelme nélkül. A vásáron megforduló kereskedőket, ill. portékáikat különleges oltalmába veszi, ugyanakkor elrendeli: ezen engedélyét a nyilvános m.-i vásárokon kikiáltással tegyék közhírré. D. in Alto Castro, Wyssegrad, in crastino fe. B. Barnabe ap, a. d. 1330. E.: Veszprémi érseki lt. 165. Nyirád 2. (Df. 200 150.) Hátoldalán a nagy királyi pecsét nyoma. Á.: I. Károly király, 1340. márc. 22. > Zsigmond király, 1412. nov. 3. Uo, 425. Nyirád. 8. (Df. 200 402.) R.: Veszp. Reg. 92. (217. szám). Megj.: I. Károly átírását 1. Veszp. Reg. 132. (328. szám), Zsigmond királyét ZsO. III. 2875. szám alatt. 337. 1330. jún. 12. A győri kápt. színe e. egyik részről a Vasvár m.-i Nemethsceleste birtokbeii Iwan fiai: Jakab és Pál, a másik részről a Magyar Sceleste birtokbeli Sandrianus fiai: Imre és Emech - valamennyien nemesek - kinyilvánítják, hogy az általuk felhatalmazott fogott bírák, nevezetesen Chyne (dict.) Miklós, Jaak nb. Renoldus fia: András, Zoch fia: Miklós és Poyth-i Erne fia: Fülöp közvetítésével az összes közöttük fennforgó viszályt, az egymásnak okozott károkat, törvénysértéseket, továbbá javak elvitelét, foglyok ejtését, birtokfoglalásokat illetően olyan egyezségre jutottak, miszerint a felek - utódaikra nézve is megtartandó kölcsönös szeretet fogadva - visszavonják egymással szembeni összes keresetüket, s leteszik eddig viselt pereiket. Sandrinus fiai vállalják, hogy amennyiben a későbbiekben akár birtok-, akár más ügyekben, ill. valamely ürügyet