Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

sére pecsétjével megerősített oklevelet ad ki Rafael számára. D. die domin. prox. p. fe. Corporis Christi, a. d. 1330. E.: SNA. Pozsonyi kápt. h. h. lt. 14. 10. 14. (Df. 226 707.) Felül chirographált oklevél; hátoldalán késő középkori kéz írásával tárgymegjelölés; fúggőpecsét bevágásai. K.:331. 1330. jún. 10. Visegrád Pál c., országbíró emlékezetül adja: ítélőszéke e. a Hay-i Szt. Lőrinc-egyház kápt.-jának levelében (1. 312. szám) foglalt jún. 3-i (in oct. Penth.) időpontban az urát, Bechey-i Imre mr.-t országbírói ügyvédvalló levéllel képviselő Feyr (dict.) János megjelenvén előadta Kuluud-i Tamással szemben, hogy az elfoglalva tartja Imre mr. Borsoudzenthleurynch-i birtokát, mire Tamás tagadta, hogy ő elfoglalta volna a szóban forgó birtokot, ill. hogy azt valaha is elfoglalva tartotta volna, avagy hogy az bármiben is őt illetné meg. Miután Feyr (dict.) János igazolásképpen sem vizsgálati levelet nem mutatott be - de az országbíró háromszori tudakolózására tanúkkal sem tudta bizonyítani állítását Tamás viszont kinyilvánította, hogy soha nem foglalta el a nevezett birtokot, és elismerte, hogy az őt nem is illeti meg, az országbíró királyi bírságban marasztalja el Bechey-i Imrét, Tamásnak pedig örök hallgatást parancsol a birtokkal kapcsolatban. D. in Wyssegrad, 8. die termini prenotati, a. d. 1330. E.: Dl. 76 426. (Zichy cs. zsélyi lt. 211. A. 96.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés; zárlatán természetes színű pajzs alakú pecsét nyoma. K.: Z. I. 359-360. (367. szám). 332. (1330. jún. 10. /v. u.j) Pál országbíró királyi ember társaságában kiküldendő tanút kér a bácsi kápt.-tól, akiknek a jelenlétében Crisius fia: Péter nov. 8-án (in oct. OO. SS.) Barychfolua és Chaakfolua birtokaiból becsű eszközlése u. a királyi mérték alkalmazásával 1 tagban kiméri először a Morouth-i Mihály mr.-nek eredetileg járó 30 M.-nak megfelelő területet, majd pedig ugyancsak 1 tagban a fennmaradó - büntetésekből felhalmozott - 90 M.-nak megfelelő földdarabot, amely utóbbiból 2 rész bírói hányad gyanánt önnön országbírói kezére adandó, a harmadikat pedig a peres ellenfél Mihály mr.-nek kell juttatni. Ellentmondás esetén az ügyben eljáró személyeknek békességben el kell hagyniuk a birtokot, minthogy Péter olyan önkéntes vállalást tett, miszerint ha mégsem teljesítené kötelezettségeit birtokaiból a 120 M.-t érő rész átadásával az országbírónak, ill. perbeli ellenfelének, úgy nov. 18-án (in oct. B. Martini conf.) kétszeres összeget fog