Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

[XXII.] János pápa több más, területileg és szolgálatilag illetékes külföldi egyházi személy mellett tájékoztatja a kalocsai egyházm.-be tartozó titeli egyház prépostját [, a Veroli-beli Péter pápai scriptor-t,] a Bertalan de Nordiis számára a padovai (Paduana) egyházm.-be tartozó Premimia-i S. Justina-egyházban biztosított kanonokságról és prebenda-ról. D. Avinione, II. Non. Dec., [pápaságának] 14. év[é]ben. Reg.: 1. ASV. Reg. Vat. An. XIV. com. ep. 553., v. 94., f. 168a. (Df. 291 506.) 2. Mollat szerint: Reg. Av., v. 36., f. 422a. R.: Mollat IX. 47 631. szám. (Mindkét Reg.-ból.) 634.1329. dec. 6. [I.] Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli dom.) a színe elé járult János testvérnek, a Kerch-i Boldogságos Mária ciszterci monostor apátjának a maga és monostora nevében előterjesztett kérésére, ill. oklevélbemutatása alapján átírja az összes rendelkezést illetően helyben hagyva és megerősítve 1322. jan. 29-én korábbi pecsétje alatt kiadott saját privilegiális oklevelét, amely a szóban forgó monostor és népeinek szabadságáról, ill. jogairól rendelkezett. Erről új és autentikus kettős pecsétje alatt megerősített privilégiumot ad ki. Kelt Endre mr. [székes-]fehérvári prépost, udvari alkancellár keze által, a. d. 1329. VIII. Id. Dec., uralkodásának 29. évében. Méltóságnévsor. A. E.: AJ. Sibiu (Nagyszeben). Szász Nemzeti Lt. 1. 6. (Df. 244 571.) ZW. szerint sárga-vörös selyemzsinóron függő kettős pecsét töredéke. K.: F. VIII. 3. 360-362. (148. szám) (Cornides E.-re hivatkozó kézirata alapján); uő., uo. 364-365. (150. szám) (kivonatos; csak az intitulatiot és az eschatocollumot közölve Kaprinai kézirata alapján); Transilvani'a 1871. 164-166. (Kemény J. oklevéltára alapján); ZW. I. 430-431. (471. szám; E.-ről.) R.: Fabritius 19. (49. szám) (F. alapján; német nyelvű). Ford.: Doc. Trans. II. 303-305. (568. szám) (ZW. alapján; román nyelvű). Megj.: Az átírt oklevelet 1. Anjou-okit. VI. 433. szám.