Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

Péter mr. Sombon-i főesp., Chanad egri püspök vicarius-a e. a korábbi levelében (1. 502. szám) foglaltaknak megfelelően szept. 15-én (in oct. Nat. B. virg. Marié) egyik részről a néhai Balkan-i István leányait: Scolastica-t és Chala-t a váradelőhegyi Szt. Istvánf-egyház] prépostjának és konventjének ügyvédvalló levelével képviselő Pál fia: János, a másik részről a néhai Balkan-i János fiait: Fábiánt és Lászlót ugyancsak a várad-előhegyi prépost és konvent ügyvédvalló levelével képviselő Kelyanus fia: Cosmas megjelenvén, az előbbi ügyvéd előterjeszti Balkan-i János fiaival szemben, hogy a néhai Istvánnak és Jánosnak valamennyi, az egri egyházmegye területén fekvő birtokából az általa képviselt asszonyok apjának, Istvánnak a része u. kéri a leánynegyedet, továbbá István és János egykori 30 lóból álló ménesében István lovai is benne voltak, amelyek annak halálát követően Jánoséi lettek, s így azok u. szintén kéri a negyedrészt, végezetül visszaköveteli azt a 30 M. értékű 15 kezes lovat (domitosequos), amelyeket Dousa-Dausa egykori nádor adott át rokonainak, István leányainak. Válaszában a másik felet képviselő Cosmas a birtokjavakat illetően elismeri a leány negyed követelésének jogosságát, ám tagadja, hogy Fábián és László apja, János bármiféle ménessel rendelkezett volna az asszonyok apjával, Istvánnal közösen, miként azt is, hogy a néhai Jánosnak bármi köze lett volna a Dausa nádor által a nevezett úrasszonyoknak átadott, 30 M.-t érő 15 lóhoz. A vicarius erre az egri egyház jelen levő kanonokjaival és az ítélkezésben részt vevő nemesekkel együtt úgy határoz, hogy okt. 13-án (in quind. fe. B. Michaelis arch. prox. futuris) mindkét fél részéről nemest vezessenek István és János néhai Balkan-i nemesek valamennyi, az egri egyházm.-ben fekvő birtokára, s ott az egri püspök embereinek - a János fiai részéről odahívandó János Semjen-i papnak, ill. az István leányai által kivivendő István Warada-i papnak-a jelenlétében e 8 nemes végezze el a birtokok s haszonvételeik becsűjét, a püspök emberei pedig állapítsák meg István része u. a leányainak járó negyedrészt, ezt követően pedig a felek okt. 20-án (in oct. ipsarum quind.) ismét jelenjenek meg színe e. a leánynegyed megváltására, v. ha arra János fiai nem képesek - esetleg azt akkor nem akarnák megtenni -, úgy a véglegesítendő határnap(ok) kijelölésére. Mindezek mellett János fiainak okt. 20-án (in oct. quind. S. Michaelis) ötödmagukkal arra is esküt kell tenniük a vicarius e., hogy a néhai Istvánnak és Jánosnak nem volt olyan 30 - v. annál kevesebb - lóból álló ménese, amelyből járna a negyedrész István leányainak, továbbá 15 nemes eskütárssal - ebbe beleértve egyiküket is - arra vonatkozólag ugyancsak esküt kell letenniük, hogy a Dausa nádor által átadott 15 lóval László és Fábián soha sem rendelkeztek. D. Agrie, 5. die termini prenotati, a. d. 1329.