Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

K.: Megj.: Az ügyben kelt korábbi királyi, ill. zalavári konventi okleveleket 1. Anjouokit. XII. 286., 299. számok alatt. A f ] között adott kiegászítés is innen származik. 243. 1329. máj. 12. [I.] Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sai., mont. S. Angeli dom.) Vrs-i Mátyás fia: Beke kérésére a Veszprém m.-i Pesce-Pescey birtokot amely az örökös nélkül meghalt Ányos veszprémi várjobbágy egykori földjeként királyi adományozás hatálya alá esik - hű szolgálatainak viszonzásául örök jogon neki adományozza, miután a veszprémi kápt.-nak, az 1328. febr. 8-i királyi parancs teljesítéséről számot adó 1328. márc. 14-i jelentéséből megtudta, hogy a szóban forgó birtok valóban adományozói jogkörébe tartozik, ill. hogy annak hj.-a és iktatása Beke részére a kijelölt Péter fia: László, valamint István fia: Péter királyi emberek közül az előbbinek a közreműködésével ellentmondás nélkül megtörtént. Erről új és autentikus kettős pecsétjével megerősített privilegiális oklevelet ad ki. Kelt András mr. [székes-]fehérvári prépost udvari alkancellár keze által, a. d. 1329., IV. Id. mensis May, uralkodásának 29. évében. Méltóságnévsor. A. E.: Dl. 99 913. (Batthyány cs. lt. Acta ant. Pezje 3. 2. 77.) Hátoldalán késő középkori kéz írásával tárgymegjelölés; függőpecsétre utaló bevágások. Tá.: 1. Nagymartom Pál országbíró, 1339. júl. 12. Dl. 99 980. (Batthyány cs. lt. Acta ant. Pezje 3. 2. 84.) 2. Ua., mint Tá. 1. Dl. 99 981. (uo., mint Tá. 1., Pezje 3. 2. 83.). K.: Zala I. 353-358. (241. szám) (Tá. 1.-ről). Megj.: I. Károly király említett parancslevelét 1. Anjou-okit. XII. 58. szám, a veszprémi kápt. jelentését uo. 128. szám alatt. 244. 1329. máj. 12. Az esztergomi kápt. e. - 1329. máj. 12-én (f. VI. prox. p. quind. fe. Passce d., a. eiusdem 1329.) kiadott privilegiális oklevelének tanúsága szerint - egyik részről Weyteh-i Tivadar fia: Miklós a csanádi kápt. ügyvédvalló levelével testvérét, Jánost is képviselve, a másik részről Miklós fia: Gál mr., királyi különleges jegyző, Wgrogh-i várnagy megjelenvén, előbbi kinyilvánítja, hogy örökségi jogú birtokaik