Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

1329. [J>: 1328.] (ápr. 24. k.) A budai kápt. 1329. évi (in a. d. 1329.) nyílt oklevelének tanúsága szerint előtte Chynk (dict.) János fia: Pál mr. váci főesp. - a váci kápt. ügyvédvalló levelével frater-eit, Donch-Danch főesp.-t, Györgyöt s Bekus~Bekes-t is képviselve - Kysmegered (Tá. 4.: Megyered) és Beech birtokaikat ápr. 24-től kezdődően (a fe. B. Georgio mart.) 20 budai M. ellenében 1 évre zálogba adja Tamás erdélyi vajdának. A visszaváltási határidő elmulasztásával a kiváltás összege a kétszeresére emelkedik, ha pedig a továbbiakban sem váltanák ki a birtokokat, úgy azokat Pál főesp. a következő év szept. 22-én (in quind. fe. Nat. virg. glor. prox. tunc sequentes) köteles lesz a budai kápt. e. örökre átruházni Tamás vajdára, s átadni számára a korábbi birtokjogukat alátámasztó okleveleiket. Ha ezen utóbbi kötelezettség sem teljesülne, úgy a kápt.-nak kell a záloglevélben foglaltak alapján privilégiumot kiállítva Tamás vajdára átruháznia a szóban forgó birtokokat, s érvénytelennek nyilvánítania a birtokokra vonatkozó korábbi okleveleket. Tá.: 1. [Lackfi] Imre nádor, 1375. jan. 28. Dl. 89 451. (Radvánszky cs. sajókazai lt. 7. 51.) 2. Garai Miklós nádor, 1376. máj. 16. Dl. 89 462. (Radvánszky cs. sajókazai lt. 7. 9.) (Tá. 1. nyomán, a vonatkozó szakaszban azzal egyezően hiányos és félreérthető évjelöléssel.) 3. Garai Miklós nádor, 1409. nov. 18. Dl. 43 016. (Múz. Ta. Szilágy S.) (Tá. 2-ról.) 4. Uő., 1414. febr. 21. ELTE Kvt. Kézirattár, Dipl. autographum D. 33. (Df. 283 422.) (Tá. 3-ről.) 5. Uő., 1430. jún. 23. Dl. 89 910. (Radvánszky cs. sajókazai lt. 16. I.) (Tá. 2-3-ról.) K.: Tud. Gyűjt. XVIII. (1834.) 8. köt. 47.; F. VIII. 5. 298-299. [II/2. szám] (mindkettő Tá. 4-ről); F. VIII. 6. 110. (109. szám) (Tá. 2-ről). Megj.: Az oklevelet 1. Anjou-okit. XII. 229. szám alatt. Noha Tá. 1-5. mindegyikében 1329. évi oklevélkiadásról esik szó ezen irat kapcsán, valójában az ügyre vonatkozó oklevelek közül Lackfi Imre nádor 1375. jan. 28-áról fennmaradt iratának egy másik példánya (Dl. 58. 599. - Forgách lt. 237. -) egyedülálló eltérést tartalmaz a többi irathoz képest, s az ezáltal beláthatóvá váló másolási hibának tulajdonítható, hogy a többi iratpéldány 4 oklevelet egyöntetűen 1329-ből származónak minősít. Valójában 2 irat 1328-ból, 2 pedig 1329-ből való. A szóban forgó - az íratok kiadási éveinek elhatárolását lehetővé tevő - szövegrészt 1. a 200. számú oklevél megjegyzésében. Vö. még a 215. számú, valamint a 678-679. számok közötti oklevéllel. 200. 1329. (ápr. 24. u.) A budai kápt. kápt. e. - [1329-ben kelt (in a. d. 1329.)] zárt oklevelének tanúsága szerint - Pál és Donch (Tá. 4-6.: Danch) főesp.-ek, valamint testvéreik, György és