Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XII. 1328. (Budapest–Szeged, 2001.)

állítsa vissza azokat a monostor tulajdonába. Az ellenkezőkkel, ill. azon esetleges tanúkkal szemben, akik vonakodnának tanúságot tenni, egyházi büntetés kiszabását engedélyezi a fellebbezés lehetőségének kizárásával. D. Avinione, Kai. Mart., pápaságának 12. évében. E.: Dl. 2409, (Acta eccl. 25. 49.) Kender sodraton pápai ólombulla. A.: a 263. számú oklevélben. K.: AO. II. 352. (314. szám) (kivonatos); Vcspr. II. 48. (59. szám; AO. nyomán). R.: F. VIII. 3. 308. (1 17. szám) (a kamarai lt.-ban őrzött példányt kivonatoló Hevenesi nyomán); Str. III. 128. (190. szám; AO. nyomán) (mindkettő latin nyelvű). Megj.: Vö. Anjou-okit. XI. 260., 293. számú oklevelekkel. 102. 1328. márc. 1. Avignon [XXII. János pápa megerősíti] [I.] Károly király megerősítésében Szt. Erzsébet apjának, II. András királynak azt az [1217. évi keletű - hamis -] oklevelét, amely II. István király [1124. évi - hamis -] átírásán keresztül magában foglalta I. Géza (Geysa) királyiak a garamszentbenedeki monostor javára eszközölt birtokadományáról kiadott [1075. évi] oklevelét; a. 1328., Avenione, Kai. Mart. Reg.: F. szerint a garamszentbenedeki monostor elenchusában 104. szám alatt. R.: F. VIII. 3. 308. (1 18. szám). Megj.: I. Károly király átírt oklevelét 1. 25. szám alatt; vö. az ahhoz fűzött megjegyzéssel. 103. 1328. márc. 2. Az egri kápt. előtt egyik részről Gerchen-i Jakab fia: Lucasyus-Lucasius, a másikról Alaph-i Miklós fia: Besenew (dict.) Péter a maga és ura, Tamás fia; László nevében megjelenvén, előbbi kinyilvánítja, hogy miután anyjának, Ge\vdwn~Geuden-i Mykow özvegyének hitbére és jegyajándéka címén bírói úton követelést támasztott a Zemlen m.-i Geuden birtok egy részére Lászlóval és Péterrel szemben, ama garasokban kifizetett 7 M.-val, amelyet a birtokot László adományából tulajdonában tartó Besenew (dict.) Pétertől kapott, teljes elégtételt szerzett, így mentesíti Pétert további követelései alól. D. in 15. diei Cynerum, a. d. 1328. E.: Dl. 57 286. (Sóvári Soós cs. lt. 89.) Hátoldalán késő középkori kéz írásával tárgymegjelölés; természetes színű, kerek hátlapi pecsét nyoma, bevágásai. R.: Majláth B., Századok 16. (1882) 53. K.: -