Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XII. 1328. (Budapest–Szeged, 2001.)

Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i c. - 1328-ban (a. d. 1328.) kiadott privilégiumának tanúsága szerint - amikor 1326. okt. 28-án (a. d. 1326., in fe. BB. Symonis et Jude app.) Thorda-n generális congregatio-t tartott, ott Tusun-i (Thusun) Semyen fia Mihály fia: Simon a maga és testvérei, Kylianus, Salamon, István, Mihály, János és László nevében oklevéllel akarta előtte bizonyítani, hogy Palathka birtok őt és testvéreit illeti meg, ám Gyog-i (Gyogh) Buryu (Buriu) (dict.) Miklós ezzel szemben azt állította, hogy a szóban forgó birtok örökségi jogon az övé, valamint testvéreié, Jakabé és Corrardus-é (Corardus), mert bár e birtokot Corrardus-tól bizonyos kihágásai (excessus) miatt elidegenítették, s az a király kezére jutott, tőle viszont privilégium révén ismét visszakerült tulajdonukba. E kijelentéseket hosszú pereskedés követte Tamás vajda és Mihály alvajda színe előtt, végül ítéletükben a vajda és az ország nemesei olyan megfontolásokból, hogy egyrészt a Miklós által bemutatott, [I ] Károlytól származó privilegiális oklevél mindössze arról tesz említést, hogy a király helyreállította Jakab birtokjogát, de testvéreiről, Miklósról és Corrardus-ról nem ejt szót, miként az is hiányzik a királyi oklevélből, hogy egyidejűleg érvénytelenítette volna Palathka birtok korábbi eladományozójának és átadójának, Dowsa [egykori] vajdának az erdélyi káptalan privilégiumával Semyen fia Mihály fiai javára eszközölt adományát, másrészt amiatt is, hogy Buryu (dict.) Miklós semmilyen okkal nem tudta megmagyarázni, miért kellett volna Palathka birtoknak a királyra és nem törvényes bírság gyanánt Dowsa vajdára szállnia, a birtokot okleveleik alapján Mihály fiainak ítélik örök birtoklásra, míg a Miklós által bizonyítékul bemutatott, [I.] Károly királytól származó privilégium érvényét semmisnek nyilvánítják. Tá.: 1. Péter erdélyi alvajda, 1347. nov. 22. Dl. 73 655. (Teleki cs. marosvásárhelyi lt. 18.) (E.-ről). 2. Péter erdélyi alvajda, 1347. nov. 22. > Lackfi István erdélyi vajda, 1348. máj. 12. Dl. 73 657. (Teleki cs. marosvásárhelyi lt. 17.) (Eltérő névalakjai zárójelekben szerepelnek.) K.: Megj.: Tamás vajda ezen oklevelét Péter alvajda 1347. nov. 18-án színe előtte történt bemutatásakor mint „licet in sigillo salvum, tamen in scriptura in quibusdam locis suspectis rasum et per incongruitates latinitatis viciosum " privilégiumot írja le. 520. 1328. Ismeretlen kibocsátó oklevele Karász birtok hj.-áról. E.: Irinyi szerint az Irinyi cs. lt.-ában, XVI. 726. o. sz. R.: Irinyi 43.