Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XII. 1328. (Budapest–Szeged, 2001.)
A vasvári Szt. Mihály arkangyal-egyház kápt.-ja Nadasd-i Domokos fiainak: Jánosnak és Istvánnak a kérésére átírja azt a saját, régebbi pecsétje alatt 1297. febr. 9-én kiadott, s a nevezettek által előtte bemutatott privilégiumát[, amely Monorousd birtok Maralch birtok mellett fekvő harmadának adásvétele tárgyában kelt], A kápt. az átiratot a király parancsának (1. 65. szám) megfelelően új pecsétjével erősíti meg. D. in oct. Passce, a. d. 1328. János mr. lévén a prépost, Mihály az éneklő-, Domokos az őrkanonok, József a dékán. E.: -. Bgl. szerint: SUA. Esterházy cs. cseszneki lt. 18. 3.; pecsétje elveszett; HO. szerint a Vas m.-i Felsőbüki Nagy család sitkei lt.-ában őrzött példány felül chirographált oklevél volt; zöld-vörös és sárga selyem zsinóron függő pecséttel. A Nagy cs. lt.-a 1945-ben megsemmisült. K.: HO. III. 96. (81. szám) (E.-ről). R.: Bgl. IV. 18. (35. szám) (E.-ről); Almási, Vasvár 29. (35. szám). Megj.: Az átírt oklevél [ ]-ben megadott tárgyát az átírókeret nem jelzi közvetlenül; az átírt oklevelet 1. HO. III. 47. (37. szám) és Bgl. II. 304. (438. szám). 186. 1328. ápr. 10. Avasvári kápt. 1328. ápr. 10-én (in oct. festi Pasce a. d. 1328.) kiadott nyílt oklevele, amely átírva magában foglalja saját, 1297. máj. 25-én kelt nyílt oklevelét az egyik részről Byhk-i Dorozlaus mr. és fiai, továbbá peres társaik, a másik részről pedig Gely-i Roxa fiai: March és István, valamint peres társaik között létrejött egyezséget összes viszályukban és perükben. Tá.: 1. Zsigmond király, 1425. jún. 25. Dl. 43 637. (Múz. Ta. Jankovich) (E.-ről). 2. Zsigmond király, 1425. jún. 25 > vasvári kápt., 1447. febr. 6. Dl. 44 449. (Múz. Ta. Nagy István-gyűjt.) 3. Ua., GYMSML. (Sopron). Csornai konvent h. h. lt. Copiac litterarum 1-305., pp. 35-38. (Df. 286 776.) (18. sz.-i Má.-ban). K.: R.: Almási, Vasvár 29. (36. szám). Megj.: Az átírt oklevél közelebbről nem ismert. 187. 1328. ápr. 10. A vasvári Szt. Mihály arkangyal-egyház kápt.-ja Miklós fiának: Domokosnak, ill. hitvesének, Ramacha(ma [?]) fia Márton leányának: Jolynth-nak a kérésére átírja azt a saját, régebbi pecsétje alatt 1300-ban kiadott, s a nevezettek által előtte bemutatott privilégiumátf, amely szerint Makua-i Chama fia: Márton leányát, Jolenth-ct férjhez adva,