Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.)

megtartását Guereges fiai tulajdon fejváltságuk, ill. birtokaik elvesztésének terhe alatt, míg a püspök 100 M. büntetés azonnali megfizetésének terhe alatt szavatolják. A kápt. az oklevél visszahozatalának esetére privilégium kiadását ígéri a feleknek. D. in fe. S. Joannis an. portám Latinam, a. d. 1327. Á.: Váradi kápt., 1589. febr. 2. Dl. 86 985. (Hg. Esterházy cs. lt. 33. A. 1.) (E.-ről). K: — 199. 1327. máj. 7. 1327. máj. 7-én (a. [d.] 1327., die Non. mensis May) Miklós mr. zólyomi főesp. mint a zalai monostor apátjának és konventjének ügyvédje megfellebbezi azt a pert, amelyet képviseltjei ellenében a veszprémi kápt. folytatott Lodomér, — Boleszló (B.) esztergomi érsek vicanus-a —, az esztergom-előhegyi Szt. Tamás vértanú [-egyház] prépostja előtt (1. 193. szám), és amelyben ő elfogultságot tapasztalt a zalai apáttal és monostorával szemben. Kifogásolja elsősorban is [1.], hogy a vicarius, bár rendelkezésére álltak volna az esztergomi érsek által kijelölt bírótársak — és a bonyolult, főként pedig az egyházi perek igényelnék is a nagyszámú, jogban jártas közreműködőket —, mégis, szabálytalanul egyedül járt el; továbbá [2.], hogy a vicarius az apátság azon tiltakozása ellenére, amely a kápt. alávetettségében élő tanúk személye ellen irányult, mégiscsak elfogadta e tanúkat, és megengedte, hogy saját ügyében a kápt. bizonyítson velük; nemkülönben [3.], hogy a vicarius a perben kétséget kizáróan részrehajló és elfogult volt; ezenkívül [4.], hogy a vicarius az apátság szent királyoktól és esztergomi érsekektől származó kiváltságleveleinek vizsgálatára nem fordított gondot, hanem ármányosan átsiklott felettük; végezetül pedig szóvá teszi [5.], hogy a vicarius földije (compatriota et comprovincionalis) a kápt.-belieknek s közülük többekkel is rokonságban van. Mindezeket az apátságra nézve sérelmesnek látván szót emel az ügyben Lodomér vicarius tanúkihallgatásával, ítélethozatalával és bírói eljárásával szemben, s az apostoli székhez folyamodik segítségért, vállalva, hogy bizonyítani fogja az ügyben megbízói végső igazságát, addig is pedig önmagát, az apátot és a konventet, ill. ingó és ingatlan javaikat a Szentszék oltalmába ajánlja. A.: a 314. számú oklevélben. K: Zala I. 205—206. (155. szám). R.: P. VII. 516. (13. szám). 200. 1327. máj. 7. Visegrád Sándor c., [I.] Károly király (H) országbírája az előtte 1326. nov. 25-én ismertetett, fogott bírák által létrehozott egyezség alapján lezáija Bechee-Beche fiának: Lászlónak a Sarus m.-i (districtus) Zylua birtok megosztásáért Mihály fia: János ellen indított perét, miután az egri