Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.)

A pozsonyi kápt. jelenti [I.] Károly királynak (H), hogy uruk nevében Sebus mr. serviensei, János fia: Dénes, valamint Domokos eleget téve a király nov. 30-án kiadott nyílt oklevelében foglaltaknak (1. 554. szám), Vzur-i Domokos királyi ember és a kápt. által tanúul küldött János, a Szt. Kereszt-templom rector-a előtt zálogként [1328.] febr. 9-ig (usque oct. Purif. B. virg. glor. nunc venturas) átadták Sebus mr. Lak Paka birtokát és tartozékait Lothardus fia János fiainak: Omodeus-nak, Lothardus-nak, Miklósnak és Keled-nek, valamint Pál fiának: Istvánnak, azon 50 hold kivételével, amelyet Sebus korábban örök jogon Sul-i Jánosnak adományozott. Jelentéstételekor a királyi ember (homo vestre serviens) ehhez hozzáfűzte, hogy a birtokhoz tartozó erdő helyén irtást találtak. D. III. die f. B. Lucie virg., a. d. 1327. E.: Üchtritz-Amadé cs. bősi lt. 5. (Df. 285 950.) Időrendi mutatócédulája szerint zárópecsét nyoma. IC: — 586.1327. dec. 18. körül A [pécs-]váradi konvent 1327. dec. 18-án (VI. [?] f. an. fe. B. Thome ap„ a. d. 1327.) kiadott oklevelének tanúsága szerint előtte törvényes meghatalmazottja, [Besenyő (Byssenus) Miklós] útján [I.] Károly király a birtokszomszédságra hivatkozva eltiltja Fodur (dict.) Miklós fiát: Farkasius-t összes olyan birtokának eladásától, elzálogosításától és bárminemű elidegenítésétől, amelyek királynéi földekkel szomszédosak, ugyanakkor tilt mindenki mást [— kivált is Kormou-i Gergely fiait: Istvánt és Jánost —] a szóban forgó birtokok bármi módon történő megszerzésétől. Tá.: Nagymartom Pál országbíró, 1329. jún. 17. Dl. 91 238. (Festetics cs. lt. Tolna 771.) IC: — Megj.: A [ ] közötti kiegészítések Pál országbíró oklevelében nem a Tá.-t adó, hanem a tilalmazó level(ek)nek az országbíró előtt történt bemutatásáról szóló szakaszban fordulnak elő. 587.1327. dec. 20. Tihany Tamás testvér, tihanyi (Tykoniensis) apát és István Leveuld-i plébános jelentik Lodomér mr.-nek, az esztergom-előhegyi Szt. Tamás vértanú-egyház prépostjának, lelkiekben Boleszló (B.) esztergomi érsek és örökös c. általános vicarius-ának, hogy nov. 28-i parancsát (1. 550. szám) teljesítve, dec. 12-én (sabb. prox. an. fe. B. Lucie virg.) — kijelölt társuk, Pál egyházi intéző (amministrator) távollétében — felkeresték a zalai konventet, s felolvasták ott a prépost levelét, ám az apát nem lévén jelen, a konvent nem adott választ. Másnap összehívták a