Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.)

egy nagy réten Dé felé a Boronas erdő taváig, Ke felől pedig a Wysnou mező mentén a Tiszáig bejárták a határt. A Zygan-t birtokló István fiai: Domokos, János, László és Keled viszont Dé felől a Keledhomoka-nak mondott termőföld (humus) mentén álló 3 földjelet, majd a Pahihcha és a Zomow halastavak közötti mocsaras földet, végül Jablakoronga földet mondták a birtok valódi határának. EmL: a 497. számú oklevélben. K: — 389.1327. aug. 2. Torda Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i c. emlékezetül adja: az erdélyi nemesség aug. 2-án (in crastino oct. B. Jacobi ap.) Thorda-n tartott generális congregacio-ján az esztergomi kápt. részéről Gyermek (dict. Puer) Theophilus prépost és Gergely mr. kanonok tiltakoztak amiatt, hogy jóllehet Sándor c., [I.] Károly király (H) országbírája és bírótársai az esztergomi kápt.-nak ítélték a Kyzd-i székelyek által régóta erőszakkal elfoglalva tartott Feluinch birtokot (1. 270. szám), és az országbíró utasítást is adott Mark királyi embernek az esztergomi kápt. beiktatására az erdélyi kápt. tanúskodása mellett, mégis, amikor a panaszosok az iktatással megbízottak társaságában felkeresték a birtokot, a székelyek mindannyiukat megfenyegetve feltartóztatták őket a közúton (in via publica), nem vettek tudomást sem a parancsról, sem az ítéletben foglaltakról — ráadásul Sándor országbírót nyilvánosan megvádolták, hogy pénz ellenében hamis ítéletet hozott —, s erőszakkal meggátolták mind a határok kitűzését, mind pedig beiktatásukat. Panaszt emeltek amiatt is, hogy a máj. 30. (a vig. Penth.), az ítélethozatal napja óta a székelyek 150 M.-t róttak ki az ott élő népekre, amiért is eltiltják őket az e népek fölötti rendelkezéstől és bírói hatalomtól, valamint mindenféle zaklatásuktól. Erről a vajda oklevelet ad ki a tiltakozók számára. D. die et loco memoratis, a. d. 1327. E.: Esztergomi kápt. mit. 66. 1. 9. (Df. 238 231.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés és kerek zárópecsét nyoma. Má.: U.o. 66. 1.7. (Df. 238 229.) (16. sz.-i). K: Str. m. 117. (180. szám); Székely oki. VIII. 16—17. (9. szám) (mindkettő E.-ről). Ford.: Doc. Trans. II. 232—233. (465. szám) (Székely okit. nyomán; román nyelvű). 390. 1327. aug. 7. Ivanics László zágrábi püspök az Iwangh-i apácák és főnökasszonyuk kérésére függőpecsétjével ellátott oklevelében átírja és megerősíti János zágrábi püspök azon, előtte bemutatott 1288. évi privilégiumát, amely István zágrábi püspöknek az Iwangh-i kolostor számára 1246-ban kibocsátott adománylevelét foglalta magában és erősítette meg. D. in Iwangh, in fe. B. Donáti martiris, a. ab incarn. d. 1327.