Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.)

kozólag, hogy ártatlan Abraam-nak [Cosmas fia:] Hernicus által történt megsebesítésében. D. in eadem, sabb. prox. an. oct. Epiph d., a. d. 1327. E.: Dl. 50 839. (Kállay cs. lt. 1300. 233.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés; 3 zárópecsét darabkáival. K: — R.: Kállay 1. 72. (294. szám). 12. 1327. jatt. 12. Eger Péter mr. Sombon-i főesp., Csanád (Cha.) egri püspök általános vicarius-a és kancellárja előtt jan. 8-án (8. die dictarum oct.) [sc.: oct. Nat. d.] egyik részről Zeuch-i János fiai: István és Miklós, a másikról szentimrei (de S. Emerico) Sebestyén fia: Loránd (Rolandus), továbbá a kiküldött Péter Olatk-i plébános jelentik, hogy a vicarius korábbi [— 1327. jan 1. előtt kelt —] levelében foglaltaknak eleget téve, Domokos fia: István Heueswyuar m.-i Pauli birtokát 4, a felek által állított nemessel 50 M.-ra becsültették fel. Amikor a vicarius ki akarta tűzni az 50 M.-n való megváltásra vonatkozó határidőket Loránd számára, az közölte vele, hogy a szóban forgó birtokot korábban megosztották, s abból neki kétharmad, míg Domokos fiának: Istvánnak egyharmad rész jutott. Ennek nyomán a vicarius úgy határoz, hogy színe előtt Loránd febr. 25-én (in die Cynerum) egyrészt rokonaival és szomszédaival igazolja a szóban forgó osztozás megtörténtét, másrészt fizessen első részletként János fiai számára 8 M.-t és 1 fertót, a második részletként esedékes újabb 8 M.-t és 1 fertót pedig ápr. 19-én (in oct. Pasce d.) adja meg nekik. Loránd tartozását akár dénárokban, akár — fegyverek és birtokok kivételével — javak becsértéke szerint is leróhatja, ugyanakkor az első határidő elmulasztásával kétszeres büntetés terhét vonja magára. D. Agrie, 5. die termini prenotati. E.: Dl. 38 825. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés; zárópecsét nyomával. Emi.: a 97. számú oklevélben. K-: — 13.1327. jan. 12. A Scepus-i Szt. Márton-egyház kápt.-ja a néhai Sowar-i György c. fiának: János mr.-nek a kérésére — aki állítása szerint frater-ét, Pétert is képviseli — pecsétjével megerősítve átírja azt a saját, János által előtte bemutatott, 1314. aug. 3-i privilégiumát, amely szerint János megerősítvén atyjának, a néhai György c.-nek korábbi adományát, Synka mr.-nek adományozott 30 M. jövedelmet egy sókút (puteus salis) hozadékából. D. II. f. prox. an. oct. Epiph. d., a. eiusdem 1327.