Blazovich László-Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. X. 1326. (Budapest–Szeged, 2000.)

rész ügyében voltak közöttük. Tamás fiai a földrészt összes tartozékával és hasznával az alább leírt határokkal Lukács mr-nek adják mint saját örökségét. Hj.: egy patak (potok), Lukács mr. földjét Miklós fia András földjétől elválasztó határ, domboldalon szántóföld, egy mezsgye (mesde), gyalogút, nagy út. D. f. IV. prox. p. Domin. Invocavit. E.: Dl. 2352. (NRA. 851. 7.) Hátoldali kerek pecsét nyoma. Má.: Dl. 25 077. (Ismeretlen) XIX. századi. K.: 57. 1326. febr. 13. Deseu mr., Jakab mr. szabolcsi (Zobolch) albírája és a négy szolgabíró a János fia Geburyen és Tamás fiai: Loránd és Péter közötti pert, amelyben végleges választ kellett volna adni, fogott bírák kérésére március 13-ra (f. V. an. Ramispalmarum) halasztja végleges feleletadásra, ha addig nem egyeznének meg. D. f. V. prox. p. Domin. Invocavit. E.: Dl. 50 811. (Kállay cs. lt. 1300. 212.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi kivonat; egy zárópecsét természetes színű töredéke és két további zárópecsétre utaló bevágások. K.: R.: Kállay I. 66. 264. sz. 58. 1326. febr. 13. A pécsi kápt. a Szentháromság monostor apátjának, Leonardus-nak a kérésére, mivel az utak veszedelmes volta miatt magával vinni nem meri, átírja II. Géza (Gyeysa) fiának, III. Béla királynak 1183. évi privilegiális oklevelét, amelyben a Szentháromság monostort és az Okur-i Mindenszentek monostort megerősíti a Tetues nevű föld birtokában. D. f. V. prox. an. Domin. Remin. Á.: Vilmos pécsi püspök 1363. október 6. (VEML. 12. Szalóky cs. lt. 6. 1. 7., Df. 282 699.)