Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.)

földet Jánosnak engedik bevetésre oly módon, hogy bárkinek jut a birtok, János tartozik abból a jogokat (?) megőrizni (?). D. f. V. prox. p. diem Cinerum. E.: —. Fk.: Dl. 96 117. (Vay cs. berkeszi lt. 118.) A fényképen zárópecsétre utaló bevágások látszanak. K.: 59. 1325. febr. 21. Miklós győri püspök és a kápt. fiiggőpecsétjeikkel ellátott bizony ságlevelet állítanak ki arról a fellebbezésről, amelyet 1325. február 21-én (ind. 8., 8. exeunte Febr.) az esztergomi (civitas Strigoniensis) polgárokkal szemben I. Károly király (H) és országbírójának ítélete ellen az apostoli székhez tett előttük Teofil esztergomi prépost és a kápt., valamint az esztergom-előhegyi Szt. Tamás egyház prépostja és a kápt. Elöljáróban a fellebbezők leszögezik, hogy senki sem lehet bíró a saját ügyében, így a király sem. A továbbiakban a fellebbezők előadják, hogy az esztergomi bíró (villicus), esküdtek és polgárok rögvest Lodomér (Lodomerius) esztergomi érsek halála után [III.] András király bírósági ítélete ellenére a város árkán belül az egyház alapítása óta bírt népeik feletti bíráskodástól és uralomtól az egyházat megfosztották, súlyos jogtalanságot és kárt okozva ezzel. Az egyház említett népeit adókkal (exaccionibus, collectis et talliis) sújtották, és saját bíróságuk elé kényszerítették őket. Az egyháznak több, mint 3000 márkányi kárt okoztak az adókkal, és különösen azzal, hogy az egyház városban lévő házai után már három éve nem fizetnek bért (censum seu pensionem). Mindezek miatt az apostoli szék magyarországi követei különböző időpontokban kiközösítéssel és más büntetésekkel sújtották őket. Ezeket Tamás egykori esztergomi érsek kihirdette, és ő maga is ítéletet hozott ellenük, amint függőpecséttel ellátott okleveléből világosan kiderül. Az egyház vásárának a korábbi királyok által adományozott vámját az esztergomi polgárok napról-napra csökkentik, pedig a királyok privilégiumaiból világosan kiderül, mennyi vámot kell fizetni. A fellebbezők [IV.] Bélának az esztergomi polgárok birtokában lévő arany pecsétes oklevelét (privilégium cum aurea bulla) hamisnak állítják, amelyet bizonyít, hogy Lodomér érseksége idején [III.] András király előtt az esztergomi polgárok a privilégiumot nem tudták bemutatni, mivel akkor nem birtokolták. András király pedig a jelenlévő főpapokkal, bárókkal és nemesekkel örök hallgatásra ítélte az ügyben az esztergomiakat oly módon,