Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.)

K.: F. VIII/2. 629—631., Fejér, Croatia 19—21., mindkettő Kaprinai alapján, Kukuljevic, Jura I. 103—104., Smic. IX. 253-254. Á-ról. R.: MKszl. 1894. 100. Ford.: KRE. 143—144. (Magyarnyelvű) Megj.: A Dl. 2308. sz. oklevél elveszett, csak feltételezés, hogy a jelen ok­levél másolata. 310. 1325. júl. 8. Visegrád Sándor c. országbíró tudatja, hogy I. Károly király (H) saját oklevelében (290. sz.) megparancsolta Kupse (Kupsa?) fiainak: Tamás és Demeter mr­eknek, Pozsega (Posoga - Posega) megyei alispánoknak (vice comitibus), hogy Domonkos mr-t iktassák be a Pozsega megyei Bezenicze - Bezeniche birtokba, amelyet a keresztesek mr-e egyházi nemesség címén adományozott neki. Ami­kor Kupse fiai Domonkos mr-t a birtokba be akarták iktatni, Bertalan fia Jakab az abból kivett Turgusa nevű birtokrészbe való beiktatástól saját joga címén el­tiltotta őket. Kupse fiai a feleket saját oklevelükben (291. sz.) július l-re (oct. fe. Nat. B. Johannis bapt.) a királyi jelenlét elé rendelték. Jakab az országbíró előtt bemutatott több privilégiumot. Az első Erzsébet néhai idősebb királynéé, amely szerint a királyné a mondott, határokkal elválasztott, Turgusa nevű föld­részt Márton fia Markolphus-nak adományozta fia, Pál hűsége és állhatatossága fejében, amiért a királyné személyét védve a királyné kocsija mellett megölték. A második a templomosok magyarországi és szlavóniai mr-ének, Vilmos test­vérnek a privilégiuma, amelyben Vilmos elismerte, hogy ugyanaz a földrész jog szerint Markolphus-é, és örököseinek örökösei által egy ideig birtokolva a pozsegai (Posoga) kápt. három példányban bemutatott privilégiuma szerint 15 márkáért eladta az említett Jakabnak és fivéreinek: Bertalannak és Balázsnak. Az utolsó privilégium Bononia-i Márk (Márkus) testvéré, a keresztesek ma­gyarországi (H) perjelének, Fülöp testvérnek az általános képviselőjéé, amely szerint Márk a Pozsega (Posoga) megyében tartott tartománygyűlésen Jakab ilyesfajta bizonyítékait látva, megerősítette őt és fivéreit a földrész birtoklásá­ban. Az országbíró, mivel a bemutatott bizonyítékok közül egy is elegendő an­nak bizonyítására, hogy az említett földrész Jakabot illeti, a bárókkal és neme­sekkel egyetértésben azt Jakabnak és örököseinek ítéli. Erről az országbíró füg­gőpecséttel ellátott privilegiális oklevelet ad ki. D. in Wissegrad, 8. term. praenot. (oct. fe. Nat. B. Johannis bapt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom