Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.)

Miklós mr., zólyomi (Zolium) főesperes, a zólyomi Szt. Miklós királyi kápolna rector-a tudatja, hogy a Rodona-i Dénes fia Tamás c. és István, az ugyanott lévő Boldogságos Szűz egyház egykori plébánosa között előtte folyó perben B[oleszló] esztergomi érsek és örökös ispán [március 16-i] megbízásából (96. sz.) a felek egyetértésével megyebeli plébánosokkal és papokkal, mint fogott bírákkal, valamint megyebeli nemesekkel együtt az ügyben az esküvel való bizonyítást Tamás c-nek ítélte. Mivel azonban István pap még a tanúk bizonyítása előtt makacsul eltávozott, őt a főesperes a jognak és igazságnak megfelelően pervesztesnek nyilvánította, és a Rodona-i Boldogságos Szűz egyház lelki és világi ügyeinek intézésétől megfosztja, és helyére más alkalmas személy kiküldéséről gondoskodik. D. Strigonii, in fe. B. Johannis ew. an. portám Latinam. E.: EPL. Arch. eccl. Vetus 21/1. (Df. 248 978.) Hátoldalán későbbi regeszták. A fényképen pecsét nyoma nem látszik. K.: Str. III. 65. 178. (1325. máj. 6—1326. dec. 2. között) A szepesi kápt. I. Károly király (H) 1325. május 6-i parancsára (176. sz.) jelenti, hogy kiküldte emberét, János papot, helynököt Tukus (dict.) Miklós királyi emberrel, és a határok bejárása után Mátét ellentmondás nélkül beiktatták Jakowrethe föld birtokába. Hj.: az apát úr határai, Vkurheg hegy, ugyanazon hegy csúcsa, Dupsyna víz, Kyskopw hely, Goron víz, Bykyspathaka, az apát út határai. Tá.: I. Károly király 1326. december 2. > Szepesi kápt. 1351. július 22. (Dl. 2393., NRA. 1535. 17.) K.: -