Blazovich László: Anjou–kori Oklevéltár. VIII. 1324. (Budapest–Szeged, 1993.)

E.: SA. Levoca, Szepesi kápt. m. lt. 9. 4. 1. 4. (Df. 272 809.) Hátoldalon azonos kéz írásával: Pro domino Johanne preposito Scepusiensi contra Thomam, Nicolaum et Johannem filios Stephani dicti Churke super occupacione possessionum Felyda et Zebes vocatarum protestatorie. Kerek zárópecsét nyoma maradványokkal. TÁ.: 1. Szécsi Miklós nádor 1386. február 5. (SA. Levoca, Szepesi kápt. m. lt. 2. r. 9. 4. 1. 20., Df. 272 825.) > Szepesi kápt. 1402. szeptember 14. (SA. Levoca, Szepesi kápt. m. lt. 2. r. 9. 4. 1. 29., Df. 272 834.) 2. Garai Miklós nádor 1406. április 24. (SA. Levoca, Szepesi kápt. m. lt. 2. r. 9. 4. 1. 32., Df. 272 837.) Má.: Uo. (Df. 272 837.) Garai Miklós nádor 1406. február 20-i említésében. K.: 23. 1324. jan. 14. Déva Tamás erdélyi vajda, szolnoki és szebeni (de Cybinio) ispán előtt János fia István, Zarazpotok-i nemes elpanaszolta, hogy Opour fia Sandrinus és az ő fivére Opour valamint atyafiuk, István fia Egyed Zarazpotok birtok ügyében a vajda oklevelében foglalt egyezséget nem tartották meg, hanem a birtokot a vajda embere és kápt. vagy konv. bizonysága nélkül az ő akaratán kívül felosztották, és neki köteles részként (pro debita porcione) szolgáik curia-it (curias servorum suorum propriorum) adták erőszakkal, maguknak pedig szabad embereket és szabad emberek curia-it (homines liberos et curias liberorum hominum) foglalták. Ezenfelül pedig atyjától örökölt oroszait (Rutenos) tőle elvették, és most is maguknál tartják. Továbbá Felturia nevű birtokukat, amelyben Opour fia Opour-nak nincs része, Sandrinus és Egyed az ő akaratán kívül szintén felosztották, és neki lakosok által teljesen elhagyott részt adtak, míg maguknak népes részt tartottak meg. A vajda meghagyja az erdélyi fehérvári kápt-nak, hogy Pech-i Lászlóval, a vajda apródjával küldje ki emberét, az igazságot derítse ki, Sandrinust, Opour-t és Egyedet idézze a vajda elé Istvánnal szemben. D. in Deua, 2. oct. Ephyph. d. E.: Gyulafehérvári kápt. levéltárában. Székely Oki. I. szerint. Á.: Erdélyi kápt. 1324. február 5. (Dl. 30 612., Gyulafehérvár, Centuria X. 71.)