Blazovich László: Anjou–kori Oklevéltár. VIII. 1324. (Budapest–Szeged, 1993.)

cerdote) és más szomszédok jelenlétében [Elus (dict.) János mr.] Egurzeg nevű birtokának a határait ellentmondás nélkül megújították. A határok megújításához a jelenlevő Detram fia Detre (Detricus) fia György, mint a birtok szomszédja valamint a nevezett királyi ember, mivel nagyrészt ő is szomszéd, beleegyezését adta. Hj.: Boxahyda hely, Lazopotoka folyó, Egurzeg birtok, Sceleusordo föld, berchuth, ugyanaz a berch, út, Egurzeg birtok, Kalnow föld, berchuth, tölgyfa, Kyskalnou falu, két tölgyfa, ugyanaz a völgy, Gumurba vivő nagy út, tölgyfa, körtefa, ugyanaz az út, két tölgyfa, Egurzeg birtok, Noak föld, hegy, ugyanannak a hegynek a berch-e, tölgyfa, út, sziklás hegyek, tölgyfa, Laad-i Domonkos fiainak Kapuina nevű földje, út, Thurtunichege nevű berch, a mondott hegy, tölgyfa, ugyanazon berch vége, Lazopotoka folyó. D. in fe. Epiph. d. Á.: I. Károly király 1324. július 27. (Dl. 76 340., Zichy cs. lt. 217. C. 8.) Emi.: I. Károly király 1324. július 27. > Pál országbíró 1348. november 9. (Dl. 76 909., Zichy cs. lt. 217. C. 11.) K.: Z. I. 255-257. 7. 1324. jan. 6. A fehérvári kápt. előtt Miklós fia Miklós mr., Thenguerd-i nemes Thenguerd területén lévő és a nagyapja, Miklós által a Thenguerd-i nemesektől vásárolt bizonyos szőlőt egy, három nap alatt felszántható műveletlen földdel rokonainak beleegyezésével famulusának, Supunya-i Orrus (dict.) Syke fia Péternek adományoz szolgálataiért, különösen azért, mert érte vérét hullatta, sebeket kapott és megcsonkult. Az adományozott szőlő határai a következők: észak felől Balázs fia Fintha szőlője, kelet felől Barlabás fia Imre szőlője, egy szeglete a régi árokig megy, innen kelet felé fordulva két földhatárig jut, délről pedig Thenguerd-i László szőlője határolja. Kelt VIII. Idus Ian. János mr., fehérvári prépost és alkancellár, Péter éneklő-, János őrkanonok és Miklós dékán idejében. Á.: Tamás, erdélyi vajda 1336. február 25. (Dl. 2983., Jes. Jaur. 30. 6.) K.: AO. II. 112. Megj.: A fehérvári prépost méltósága ekkor üresedésben volt, az alkancellári hivatalt pedig Endre pécsi olvasókanonok töltötte be.