Blazovich László-Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. VII. 1323. (Budapest–Szeged, 1991.)

nyozza, másrészt a királyné az ott élő udvarnokok nyolc mansióját az említett egyháznak adományozza, valamint IV. László király 1283. november 28-i ezt megerősítő oklevelét. Kelt László mr, fehérvári prépost, alkancellár keze által. XV. Kai. Aug. Méltóságnévsor. A. E.: Veszprémi kápt. m. lt. Nagy- és Kisberény 16. (Df. 200 814.) Függőpecsét zsinórja. K.: R.: Veszp. Reg. 65. 369. 1323. júl. 18. I. Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal. mont. S. Ang. d.) Simon fia Tamás c. fiainak: László és Donch mr-eknek a kérésére privilegiális formában átírja, és új és autentikus kettős pecséttel ellátott oklevélben megerősíti saját 1321. február 9-i Zemlen és Bozchya birtokok cseréjéről szóló oklevelét szolgálataik fejében és különösen az alábbiakért. Midőn Omodeus egykori nádor fiai: Ihon, Miklós, Dávid és László mr-ek Potok várost és a király más híveit megtámadták és kifosztották, László és Donch mr-ek mint katonák tőlük az elrablottakat visszaszerezték. Ennek során László mr-t Omodeus fiai elfogták és a király érkeztéig Kassán fogságban tartották. Omodeus fiai László és Donch mr-ek valamennyi birtokát hűségük miatt lerombolták és felégették, amellyel 1000 márka kárt okoztak nekik. Amikor a király Saruus várát ostromolta, Donch mr. a király szeme láttára nyilaktól életveszélyesen megsebesült. Abban az ütközetben, amelyet a király az ellene Trench-i Máté mr. támogatásával szembeszálló Omodeus fiai: Ihon, Miklós, Dávid és László, valamint Miklós fia Demeter ellen vívott, és győzelmet aratott, László és Donch hősiesen harcolva vérük hullatásával bizonyították hűségüket, sőt több rokonuk és szerviensük elesett. Kelt László mr, fehérvári prépost, alkancellár keze által. XV. Kai. Aug. Méltóságnévsor. A. E.: Dl. 76 317. (Zichy cs. lt. 217. E. 6.) Zöld-piros fonalakon természetes színű viasz törött csonka kettős pecsét. Tá.: Garai Miklós nádor 1383. május 24. (Dl. 77 881, Zichy cs. lt. 217. E. 33.) K_: Z. I. 231-234. R.: Doc. Trans. II. 81, Reg. Slov. II. 444 - 445.