Blazovich László-Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. VII. 1323. (Budapest–Szeged, 1991.)

tartoznak a püspöknek. A felsorolt nemesek az egyház iránti hűséget és szolgálatot megígérték, és Szt. Barnabás [szobrának] fejét érintve esküvel fogadták. Az oklevelet a püspök és a kápt. pecsétjével erősítették meg. D. Agrie, in fe. B. Galli conf. A. E.: Dl. 68 792. (Berzeviczy cs. berzevicei lt. 43.) Piros-zöld fonalakon egy ovális természetes színű viasz függőpecsét ugyanilyen pecsétfészekben, és egy másik kerek zöld viasz függőpecsét természetes színű viasz pecsétfészekben. K.: R.: Reg. Slov. II. 460. 514. 1323. okt. 16. Eger Csanád egri püspök tudatja, hogy megfontolta egyházának hasznát, és mérlegelte Rykolph mr. fia János mr. fáradozását, amelyet a Lethune folyó mentén az eredetétől a Tarcha folyóba ömléséig - amely folyók egyháza határait képezik terjedő területen irtásföldek kialakításában és nagyszámú nép letelepítésében tett. Ezeken az Abawyuar-i irtásföldeken kialakított birtokok úgy ismertek, mint atyjának, unokatestvéreinek és rokonainak birtokai. Ezeket az új irtásföldeket a püspök elválasztja az Abawyuar-i főesperességtől, és egy új főesperességet hoz létre az egri Szt. János egyházban. Az új főesperességet Tarchafeu-inek nevezte el. A püspök Domonkos mr., Wyuar-i főesperes beleegyezésével és a kápt-nal megtárgyalva az új főesperességet János mr-nek adományozza felfelé a Tarcha folyó mentén a forrásig az előbb említett nemesek mindkét oldalon lévő birtokaival, továbbá rokonaiknak és famulusaiknak jelenlegi és későbbi falvaival egészen a lengyel határig. A leválasztást a püspök azzal indokolja, hogy az Abawiuar-i főesperesség nagy kiterjedésű. János mr., Tarchafeu-i főesperesnek az egri székesegyházban kell a szolgálatát ellátnia. Az oklevelet a püspök és a kápt. pecsétjével erősítik meg. D. Agrie, in fe. B. Galli conf. E.: Dl. 68 793. (Berzeviczy cs. berzevicei lt. 44.) Zöld-sárga fonalakon függött két függőpecsétje elveszett. K.: R.: Reg. Slov. II. 461. /