Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. VI. 1321-1322. (Budapest–Szeged, 2000.)
dénár M.-ért eladja a jelen levő Olozy-i Aynardus c.-nek szabad rendelkezési joggal, szavatosság vállalásával. Erről a kápt. függő pecsétje ráhelyezésével felszerelt oklevelet ad ki. D. in oct. Nat. B. Johannis Bapt., a. d. 1321., Chanadinus mr. lévén a prépost, János mr. az olvasó-, András mr. az éneklő-, Jakab mr. az őrkanonok. E.: EPL. Arch. Saec. Acta Radicalia T. 14. (Df. 248 648.) Függő pecsét. K.: Str. III. 3. (E-ről). R.: F. VIII. 2. 316. (1321. évi kelettel); F. VIII. 7. 134. (mindkettő E-ről); Balogh, Varadinum 31. (Str. alapján). 187. 1321. júl. 1. Debrecen Pánit fia Jakab mr., Dausa vajda udvarbírája közli: Azarias fia András byrsagium-át, fél M.-t, amelyben Pál bán fia Istvánnal a béke során megegyezett, tőle megkapta, és felmenti őt ezzel kapcsolatos kötelezettsége alól. D. in de Brechen [!], in oct. Johannis Bapt., a. d. 1321. E.: Dl. 50 700. (Kállay cs. lt. 1300.67.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló, természetes színű zárópecsét nyoma, szalagja, az oklevél mellett természetes színű viasztöredék. K.: AO. I. 618. (E-ről). R.: Kállay I. 40. (E-ről). Ford.: Doc. Trans. II. 13. (AO. alapján) (román nyelvű). 188. (1321. júl. 2. e.) Lampert mr. királyi országbíró, csanádi c. kéri a tihanyi konventet, hogy küldje ki emberét, akinek jelenlétében Zumkur Heugku-i várnagy királyi ember elvégzi az oklevélben foglalt feladatot, és a név szerint felsorolt Jutos-i nemeseket a bírságok, továbbá főbenjáró bűn, telek, Bogarfelde birtok, veszprémi területen 2 erdő, 2 malomhely, 2 ekényi föld erőszakos elfoglalása, a veszprémi egyház birtokának lerombolása, nemes jobbágyok és mások megölése, az ezen egyháznak okozott 500 M. kár miatti elégtétel megadására júl. 16-ra megidézi a kápt. ellenében. Emi.: a 203. számú oklevélben. K.: 189. (1321. júl. 3. e.) Cluswar-i János mr., Szeben polgári communitas-ának és Heydenricus szebeni plébánosnak a képviselője Benedek csanádi és Iuanka váradi püspök előtt kinyilvánítja: uraira jogtalanul neheztel Miklós szebeni prépost, mert bár a szebeni parochialis egyház a szabadság kiváltságát élvezi, több év óta ezen egyházat és plébánosait a prépostok zsarnoksága sújtja,