Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. VI. 1321-1322. (Budapest–Szeged, 2000.)

858. (1322. dec. 7. e.) [Károly] király oklevele szerint Bede c. a király szolgálatában van elfoglalva. Emi.: a 861. számú oklevelében. K.: 859. 1322. dec. 7. A somogyvári konvent 1322. dec. 7-i (2. die fe. B. Nicolai conf., a. d. 1322.) oklevele szerint előtte Tamás testvér, a tihanyi Szt. Ányos hitvalló monostorának apátja bevallja: mivel a monostor 2 Gamas falujából való jobbágyok - akiket a káp. előtt Eghazasgamas-i Chethke, Mihály, Péter, Tamás, Theke, Felgamas-i Kala, Tamás, Teuke, Myzze és Myke képviseltek -kötelezettségeik és szolgálataik sokasága miatt condicionalis módon nem akarnak többé ott maradni, kérésükre az apát azt a szabadságot biztosítja nekik, hogy neki ápr. 24-én és szept. 29-én 25-25 dénárt fizessenek census-ként, évente 3 ajándékot adjanak, miként más birtokokon többi szabad jobbágyaik. A szőlőket, amelyeket őseik régóta a monostor részére műveltek, miként a veszprémi kápt. privilegiális oklevele tartalmazza, ők is kötelesek művelni, e szőlők a hegyeken Eghazasgamas falu Dé-i és Ny-i részein fekszenek. A többi terheket és szolgálatokat az apát elengedi. Tá.: Zsigmond király, 1399. nov. 8. > Garai Miklós nádor, 1416. márc. 2. > kapornaki konvent, 1417. márc. 2. BFL. Tihany 42. 1. 32. (Df. 208 412.) Má.: BLF. Tihany 40. 1. 32. 24-25. old. (Df. 208 411.) (Tá Má-a) (újkori). K.: F. VIII. 7. 139-140. (a veszprémi kápt. okleveleként); F. X. 6. 305-306.; PRT. X. 630. (mindhárom Tá-ról). R.: P. X. 549.; Borsa I., Somogy m. lt. Évk. 1996. 59.; Solymosi, Járadékok 256-257. (mindhárom Tá-ról). 860. 1322. dec. 7. Herricus mr. szepesi prépost a maga és utódai lelki üdvéért Jánosfalva (villa Janus) valamennyi, nagyobb és kisebb tizedeit a kápt. beleegyezésével, kivált Jordanus kanonok engedélyével, aki e tizedeket canonia-ja gyarapításául néhai Pál mr. szepesi préposttól kapta, a Scepus-i menedékkői karthauzi rendnek és e rend testvéreinek adja, s ennek érvényesítésére kéri utódait is, mivel ő Isten és patronus-a, Szt. Márton segítségével az egyháztól elidegenített javakat visszaszerezte, jövedelmeit pedig jelentékeny mértékben növelte. Erről a saját és a testvérek pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. in oct. B. Andree ap., a. d. 1322. A.