Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. VI. 1321-1322. (Budapest–Szeged, 2000.)
Az egri kápt. jelenti Károly királynak (V), hogy a Lampert királyi országbíró oklevelében foglaltaknak eleget téve kiküldte Marcellus Kerez-i papot, aki visszatérve elmondta: jelenlétében a királyi ember [1320.] dec. 22-én Zyrutua falujukban Fülöp fiait - a jelen levő Ramacha-t és a távol levő Istvánt - a király elé jan. 13-ra László és Pál ellen megidézte. D. in oct. Nat. d., a. eiusdem 1321. E.: Dl. 50 682. (Kállay cs. lt. 1300.52.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló, természetes színű, kerek zárópecsét töredéke. K.: AO. I. 593-594. (Az említett oklevelet 1. Anjou-okit. V. 961. szám.) R.: Kállay I. 35.; Reg. Slov. II. 279. 2. (1321. jan. 1. Trau) [Traui] oklevél szerint [Károly] a király, [Lampridius] a püspök, [Briberium-i Pál] a c. E.: K.: R.: Fr. Racki, Starine XIII. 230. (Lucius jegyzetei alapján). 3. 1321. jan. 4. József mr. Zathmar-i scolasticus - Tamás Vgacha-i főesp, András erdélyi püspök Mescesfen innen]i vicarius-a utasítására ez ügyben eljárva-urával, Péter plébánossal együtt közli, hogy a korábbi oklevele szerinti időpontban, jan. l-jén sem Miklós, sem István, sem nemzetségükből v. rokonaik közül senki nem jelent meg, az úrasszony ügyvéde, Kereztus (dict.) Péter c. 4 napig hiába várt rájuk, így József mr. urával, Péter plébánossal, Demeter mr. Zathmar-i bíróval, Egyed fia Miklós c.-szel, János fia István c.-szel, Gyok (dict.) Péter c.-szel, Koplon nb. Chazari-i (dict.) Miklós fia Tivadar mr.-rel, Cristianus mr. Németi (Nemptiensis) városi rector-ral és másokkal olyan ítéletet hozott, hogy az ügy a scolasticus előtt és az általa megnevezett nemesek és a 2 város rector-ajelenlétében fejeződjék be. Erről József mr. a saját és Péter plébános pecsétjével megerősített oklevelet ad ki, Kernen fiaira örök hallgatást róva. D. 4. die hora vespertina oct. Nat. d., a. eiusdem 1321. E.: Dl. 29 998. (Gyfvár. Cista com. Szatmár 1.21.) Hátoldalán fekete, mandula alakú pecsét töredéke, bevágások. K.: (Az említett oklevelet 1. Anjou-okit. V. 990. szám.) R.: SZR. 80.
