Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. IV 1315-1317. (Budapest–Szeged, 1996.)

Á.: Szepesi kápt., 1353. jan. 6. Dl. 39 642. (Petróczy cs. lt. AS. 18.) E-je zárt oklevél volt. K.: —. (A hivatkozott 1305. szept. 1-jei privilégiumot 1. Anjou-okit. I. 766. szám.) R: Fekete Nagy A., LK. 1930. 202.; Reg. Slov. II. 36. 104. +1315. jún. 24. Visegrád Károly király (H) utasítja a szepesi kápt.-t, hogy küldje ki tanúságtételre hites emberét, akinek jelenlétében Lumpnicza-i Rykolfus fiai: János v. Kokos mr.-ek v. Gargow-i Arnold v. szentandrási Lachk elvégzik Farkasfalua-i László és Frank kérésére Szepes m.-i Rukus birtokuk hj.-át és számukra történő iktatását, s minderről írásos jelentést kér. D. in Wyssegrad, in fe. B. Johannis Bapt., a. d. 1315. A.: a 127. számú oklevélben. IC: — R.: Reg. Slov. II. 36. 105. 1315. jún. 24. Theophylus prépost és az esztergomi kápt. azon embereiknek v. jobbágyaiknak, akik újólag v. újra megtelepedtek a Szt. Anna-egyház melletti Érmen földjükön v. falujukban, amely a világi hatalom visszaélése következtében teljesen elnéptelenedett, kérésükre az alábbi szabadságot adják. Minden bírósági ügyük a kápt.-hoz és a préposthoz tartozik, egyedül a vérontást adja át a prépost a mindenkori officialis-nak. A jobbágyok egymás közti perében az esküért fél M.-t kell fizetniük. Ha a nemesek népeivel, az esztergomi polgárokkal v. hospesekkel pereskednek, más úr jobbágyaival nem, csak saját falubelijeikkel v. más kápt.-i falvak népeivel igazolhatj ák magukat. Ha valaki Esztergom városából perel e népekkel, s keresetét velük szemben nem tudja bizonyítani, és így az az alól való tisztázás a másik félre marad, a falusi és a városi ember esküje egyaránt 1—1 M. E népek az idő szerinti minőségben és lehetőségük szerinti mennyiségben karácsonykor kappanokat és bort, húsvétkor juhokat és bort tartoznak adni, továbbá a kápt. ez ügyben eljáró sáfárait tartoznak tisztességgel ellátni. Mivel szántóföldet nem kapnak, a királyi collecta felét a kápt.-nak fizetik. E népek, valamint a Szt. Domokos-egyház körüli Újfalu népei 2 mészárszéket tarthatnak fenn juh-, kecske- és disznóhús eladására, függetlenül a városban levő kápt.-i mészárosoktól, s minden vasárnap minden egyes mészárszék után a henteseknek 2 dénár értékű pecsenyét kell adniuk — a Peghen-i kápt.-i népek mintájára — a kápt. említett sáfárai részére. Aki az Ermen-i v. újfalui népek közül örökös nélkül hal meg, annak összes java után felesége v. rokonsága 40 dénárt tartozik a kápt.-nak fizetni. Erről a prépost és a kápt. pecsétjük felfüggesztésével megerősített oklevelet adnak ki. Kelt János mr. olvasókanonok keze által, in fe. Nat. B. Johannis Bapt., a. d. 1315. E.: Esztergomi kápt. m. lt. 24. 1. 20. (Df. 236 293.) Alul chirographált, hátoldalán 14. sz.-i kéz írásával tartalmi összefoglaló; függő pecsét.