Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. IV 1315-1317. (Budapest–Szeged, 1996.)

Dousa mr., a király személye helyett eljáró bíró és c. a nemesek 5 m.-jében (Bihor-ban, Zobolch-ban, Szatmárban, Zemplénben és Zovnuk-ban), valamint más, vele együtt ülésező társai azon perben, amely Komorzanus fia Komorzanus, ill. Chepanus fia Cosmas, Abraam fia János v. Mikus fia Egyed között folyt Éliás özvegye hozománya és jegyajándéka ügyében, fogott bírák békítése eredményeképpen olyan megegyezésre jutottak, hogy Komorzanus fia Komorzanus 2 részletben (aug. 22-én és nov. 8-án) 25—25 M.-t, összesen 50 M.-t tartozik fizetni a másik félnek részint dénárban, részint természetben Dousa mr. előtt Debrecen faluban; ha az első határnapot elmulasztja, birsagium-ot fizessen, ha pedig a másodikat, akkor kétszeresen. D. in Debrecen, sabb. prox. an. festivitatem B. Johannis Bapt., a. d. 1317. E.: —. Fk.: Dl. 96 064. (Vay cs. berkeszi lt. 42.) Kerek zárópecsét befűző szalagja és nyoma látszik. K.: — R.: Reg. Slov. II. 105. 496. (1317. jún. 18. körül?) [Hajdú-]Böszörmény Dausa mr., a király személye helyett eljáró bíró és c. a nemesek 5 m.-jében (Bihor-ban, Zobolch-ban, Szatmárban, Zemplénben és Zownuk-ban) közli rokonaival, Boxa c. fia Miklós c.-szel és Tamás c. fia László mr.-rel, hogy a királytól kapott levélnek (1. 480. szám) megfelelően siessenek jól felfegyverzett serviens-eikkel és szekerekkel a király szolgálatára. D. in Bezermen. E.: Dl. 57 973. (Soóvári Soós cs. lt. 8.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló, zárópecsét bevágásai. K.: F. VI. 2. 340—341. (Wagner—Jankovich gyűjteményéből (é. n.). 497. 1317. jún. 23. Pozsony Ditricus pozsonyi curialis c. előtt a jelen levő Warscha-i Farkasius fia Lazlaus, ill. ugyanoda való Bertalan fia Pál, Mark fia András és Ypacsch fia Máté abban a perben, amely hosszabb idő óta folyt köztük Ditricus és az erre kiküldött 4 bíró — Gutturs-i Péter, Martén fia Péter, Paka-i Leupoldus és Karcscha-i István — előtt örökbirtokaik és azok határai ügyében, a Ditricus által helyette küldött fogott bírák — a mondott Leupoldus és Schvn András — rendelkezése szerint oly módon egyeznek meg, hogy Lazlaus Siudmanas föld cseréje fejében odaadja Tschollianusteleuk egész birtok negyed részét Pálnak, Andrásnak és Máténak örökség jogán, rokonai beleegyezésével, szavatosság vállalásával, míg annak háromnegyed része Lazlaus-nak marad. Erről Ditricus a saját és a 4 bíró pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. Posonii, a. d. 1317., in vig. B. Johannis Bapt.