Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. IV 1315-1317. (Budapest–Szeged, 1996.)

Károly király (H) azon pert, amely Zschanta fia László és Fulk fia Máté között Miklós, a Scepus-i nemesek c.-e előtt folyt, s Miklós a király elé utalta, visszaadja Miklósnak, hogy teremtsen egyetértést a felek között, s azt zárja le. Emi.: a 24. számú oklevélben. K.: F. VIII. 5. 103—104. R.: Reg. Slov. II. 26—27. 23. 1315. febr. 2. Zengg Duimus és fia, Frigyes, Vegla, Vinodol, Modrussa c.-ei és Zengg város örökös urai Duymus felesége, Vrsa, Frigyes felesége, Erzsébet és fiaik lelki üdvéért adományokat tesznek a karthauzi rend aquileiai egyházmegyei Gyrium-i Szt. Móric-völgyi rendháza perjelének és konventjének, s erről pecsétjükkel megerősített oklevelet adnak ki. D. et actum Segnie, in fe. Purif. B. virg. Marié, sub. a. a Nat. d. 1315., ind. 13. Má.: Dl. 86 902. (Hg. Esterházy cs. lt. 42. G. 47.) (15. sz.-i). K: F. Sisic, Vjesnik VII. 140—141.; Frangepán I. 37—39.; Símé. VIII. 381—382. 24. 1315. febr. 6. Miklós, a Scepus-i nemesek c.-e közli: amikor Zschanta fia László eléje idézte Fulk fia Mátét, és László 2 ekényi föld 5/6 részét Mátétól bírói úton visszakövetelte, előtte ez ügyben hosszabb idő óta per folyt, majd azt Miklós a felek akaratából Károly királyhoz (H) tette át. A király oklevele (1. 22. szám) révén az ügyet visszaadta neki; közben Adolf fia Jakab mr.-t, László urát a király követségbe Lengyelo.-ba küldte, s mivel Jakab mr. magával akarta vinni Lászlót, a felek a pert Miklós előtt közös elhatározással febr. 1-jére halasztották, amennyiben addig László hazatérne, ellenkező esetben László megérkezésének nyolcadik napján kell a feleknek megjelenniük Miklós előtt, s a felek a perrel kapcsolatos királyi és egyéb okleveleiket átadták Miklósnak. Máté azonban már akkor megjelent Miklós és Hannus, a szepesi vár alispánja előtt, amikor László még Lengyelo.-ban volt, s két ízben is csalárd módon igazságot követelt László ellenében a maga számára. Amikor pedig László hazaérkezett, a megjelölt napon Miklós és Hanus előtt, Máté jelenlétében ítéletet kért Máté ellen jogtalan fellépése miatt. Miklós és Hannus c. a velük eljáró fogott bírák tanácsára úgy ítélnek, hogy Máté a pervesztes mint hamis időpontban megjelenő, továbbá bírságban marasztalják el, így a vitatott föld Lászlót illeti, amelyet Lászlónak iktatnak. Máténak a per folyamán készült oklevelei érvénytelenek. D. f. V. prox. an. domin., qua cantatur Invocavit, a. d. 1315.