Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. IV 1315-1317. (Budapest–Szeged, 1996.)

történő hj.-ára Kekud-i Ithe fia Domokos királyi ember társaságában tanúságtételre kiküldte Lucasius testvért, jegyzőjüket, akik visszatérve elmondták, hogy ápr. 26-án a Felnemty birtokon összehíván a szomszédokat, kiváltképpen László Zyna-i villicus-t, Myke fia Mihály és Gallus esküdteket, más odavaló polgárokat, a birtokba Mihály fia Jánost beiktatták. Hj.: az Ida folyó régi, Holt Ida nevű medre, út, egy másik út Zyna-ról Peruen-be, Zyna falu széle, Agyagasow medrek (fovea), nagy út, Fizyepatak patak, Tuissespalag falu, Belsepatak patak, Nogyowar vár széle, nagy út, Zortus folyó, Nadaliusto tó, Vanikzege hely, Azyuzurtus folyó, tepolya nevű nyárfa, amely elválasztja Felnempti falut Zyna és Wyuar birtokoktól. E határokat a Zyna-i villicus, esküdtek és más polgárok igazi határoknak ismerték el. D. in fe. B. Kyrim mart., a. d. 1317. E.: Dl. 70 603. (Perényi cs. lt. 17.) Hátoldalán 16. sz.-i kéz írásával tartalmi összefoglaló, kerek, természetes színű hátlapi pecsét bevágásai és nyoma. Á.: Garai Miklós nádor, 1409. okt. 31. Dl. 1894. (NRA. 200. 7.) Tá.: Csáky szerint: Nagymartom Pál országbíró, 1338. máj. 12. > ua., 1338. jún. 25. Csáki cs. lt. kassai rész 184. 1. Má.: Dl. 70 603. (Perényi cs. lt. 17.) (18. sz.-i). K.: AO. I. 421—422. (Á-ról); Csáky 74—79. (Tá-ról). R.: Reg. Slov. II. 97. (E-ről). 450. (1317. ápr. 30. Trau) [Traui] feljegyzés szerint a város érdekében 4 válaszott férfi megparancsolta, hogy a városfalon levő kijáratokat 3 napra teljességgel záiják be, de fennáll a veszély, hogy kárt szenved el a közösség v. a résztvevők Pál c. részéről. E.: — K.: — R.: Fr. Raőki, Starine XIII. 229. (Lucius jegyzetei alapján). 451. (1317.) máj. 1. Avignon [XXII.] János pápa értesíti Károly királyt (U), hogy az esztergomi érsek 603 és fél, az erdélyi püspök 953, a pécsi püspök 300 és fél, a veszprémi püspök 124 budai súly szerinti ezüst M.-val tartoznak még a közben meghalt Gentilis Hegyi Szt. Mártonról címzett bíborospap, szentszéki követ Mo.-i tartózkodásának ellátása fejében, amelyeket a bíborosnak a római curiaban v. Velencében a bíboros procurator-ai: az esztergomi egyházmegyei pozsonyi Hocto hospes v. a passaui egyházmegyei bécsi Eslaren-i Octo Conradus által kellett volna megfizetniük kiközösítés ítélete alatt, de mivel nem fizették meg, így a kiközösítés ítélete alá estek. Mivel a pápa levelével (1. 453. szám) a salzburgi érseket és Civinium-i Rufmus mr.-t, a pécsi egyház