Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. III. 1311-1314. (Budapest–Szeged, 1994.)
[A Saagh-i konvent] 1311. márc. 21-i (in domin. Letare, in a. d. 1311.) oklevele szerint Fogh fia Benedek Magyarad földje felét odaadja testvére, Miklós leányának, Buze-nek, Bátor fia Péter feleségének és általa e Péternek. Tá.: Bebek Imre országbíró, 1388. febr. 16. Dl. 42 408. (Múz. Ta.) E-je nyílt oklevél volt. K.: Reg. Slov. I. 367. 32. 1311. márc. 21. A Scypus-i Szt. Márton-egyház kápt.-ja előtt megjelentek néhai Adollhus fia Jakab mr. a maga és testvérei: Cormos és Adolphus nevében, Péter fia Lach ~ Lachk, Tóbiás fiai: Chyem és Mihály, ill. Bethleem fiai: Iuan, Bethleem és Péter, Miklós fia Vrbanus a maga és testvére, Domokos nevében, s Jakab mr. társaival együtt Bethleem fiait és társaikat felmenti minden kötelezettség alól azon perben, amelyet ellenük Bethleem falu és a Szentmiklósnál levő Erdőfalva (villa Silvestris) örökbirtokok ügyében folytattak, mivel ezek fejében Bethleem fiai és társaik odaadták nekik az Ősz Miklós falujában (in villa Cani Nicolay) levő örökbirtok felét az András c. feleségét és Pouka-t illető részek kivételével. Jakab mr. és társai a zaklatások esetén frater-ként állnak ki Bethleem fiai és társaik mellett. A felek a per folyamán keletkezett összes okleveleiket érvénytelenítik. Erről a kápt. pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. in fe. B. Benedicti conf., sr. d. 1311. A. E.: Dl. 60 962. (Rhédey cs. lt. 9.) Felül chirographált; vörös-zöld zsinóron függött pecsétje elveszett. K.: Reg. Slov. I. 366. (ezt és a következő oklevelet azonosnak tekintve). 33. 1311. márc. 21. A szepesi kápt. 1311. márc. 21-i (in fe. B. Benedicti conf., a. domin. incarn. 1311.) oklevele szerint néhai Adolphus c. fia Jakab mr. a maga és testvérei: Kormus és Adolphus nevében, (néhai) Péter fia Lachk, (néhai) Tóbiás fiai: Chyem és Mihály, ill. Bethleem fiai: Iwan, Bethleem és Péter, (néhai) Miklós fia Vrbanus a maga és testvére, Domokos nevében, Scepus-i nemesek, a fogott bírák — László, Franc, Iwanus Gorgo-i c., < Miklós >, Mátyás fia Miklós — ítélete nyomán