Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. III. 1311-1314. (Budapest–Szeged, 1994.)

társaságában jelent meg. Péter mr. szavatosságot vállal Jakab mr. irányában, ha viszont e birtokban Jakab mr.-t nem tudná megvédeni, Barana-i birtokaiból ugyanakkora értékűt tartozik adni. Hj.: patak, Karan folyó, az általuk alkotott kis sziget, egerfa fa, domb, erdő, nagy völgy, hegy, hegycsúcs, gertanfa, nagy út, erdő, gertanfa fa, Euz (dict.) Péter fia János földje, hangasbyk fa, e János mr., erdő, völgy, János, Zemere föld, nagy út, berek, János része, ihorfa fa, berek, út, berek, gyepűk (indagines), ihorpha, út, wlgariter gyumulchen (dict.) bokor, Alma folyó, Karan folyó, egurfa fa. Erről a prépost és a kápt. pecsétjükkel megerősített oklevelet adnak ki. Actum a. d. 1313., mense Mai., Miklós mr. lévén az éneklő-, Lőrinc mr. az őrkanonok, Demeter mr. a dékán. Kelt Endre mr. olvasókanonok keze által. E.: Dl. 1822. (NRA. 1597. 17.) Sérült. Hátoldalán 15. sz.-i kéz írásával rövid tartalmi összefoglaló; lila-sárga zsinóron ovális alakú függő pecsét erősen megkopott, restaurált töredéke. A.: AO. szerint: Pécsi kápt., 1343. Héderváry cs. lt. Emi.: az 502. számú oklevélben. K.: AO. I. 305—308. (E-ről) (1313. máj.-i kelettel); Koszta L., Bar. tí. 1990—1991. 8. (Emi. alapján). 502. 1313. máj. 2. A pécsi kápt. előtt Debramus c. fia Jakab mr. a Zenthegyd földön v. birtokon, amelyet Péter Barania-i c. a pécsi kápt. privilegiális oklevelével (1. 501. szám) adott neki, a határok megállapításakor Karanfeu-i Sandur fia István Karanfeu birtokából egy kis részt azon a helyen, ahol egy patak a Karan folyóból kilépve — kis szigetet alkotván — oda visszatér, s ahol Zenthegyud első határjele van, Jakab mr. bitorolt, de most Jakab mr. az említett privilegiális oklevélben foglaltaknak megfelelő új határokat állítva fel azt visszaadja Istvánnak. D. 2. die fe. BB. Philipi et Jacobi ap., a. d. 1313. Á.: Pécsi kápt., 1352. márc. 15. KEML. Esztergomi kápt. lt. 1. 5. 14. (Df. 208 490.) E-je zárt oklevél volt. K.: Koszta L., Bar. Tí. 1990-1991. 8.