Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. II. 1306-1310. (Budapest–Szeged, 1992.)

E.: Dl. 38 880. (Szepes m. lt. 3.) Felül chirographált; természetes színű sodraton sérült, kerek, természetes színű függő pecsét. Tá.: Szepesi kápt., 1419. júl. 1. §A. Levoca (Lőcse), Szepesi tízlándzsásszék 11. (Df. 274 577.) Má.: Reg. Slov. szerint: SA. Levoca (Lőcse). Szepes m. lt. 1. 3. (1309. márc. 31-i kelettel). K.: F. VIII. 5. 40-41. (Má-ról) (1309. márc. 31-i kelettel). R.: Reg. Slov. I. 283. (E-ről). 610. 1309. ápr. 21. Buda Herricus Mulnbach-i plébános, aki képviselője Bertoldus Zebus-i dékánnak, Kelneke-i plébánosnak, Gotscalcus Winz-i, Miklós Pen-i - Penn-i, Mihály péterfalvi (villa Petri), Dániel Rychove-i, Baldinius Resz-i, János váraljai (de Suburbio), Ailhelmus Humlesz-i, János Drobrica-i, Reinnerus Felső (Superior) Apoldia-i plébánosnak és e dékánság egész kápt.-jának, Miklós Chozd-i dékánnak, jakabfalvi (villa Jacobi) plébánosnak és e dékánság plébánosai egyetemének, Bertoldus Kizd-i dékánnak, Zegus-i plébánosnak, János Zegisvar-i, Miklós Apoldia-i, Hermannus Dalida-i plébánosnak és e dékánság plébánosai egyetemének budai súly szerinti 20 jó és tiszta ezüst M.-t ad Aretium-i Jánosnak, Gentilis testvér bíborospap, Mo.-i szentszéki követ káplánjának azon ügyvédsége dija fejében, amelyet a követ curia­jában lát el az erdélyi kápt.-nal folyó 3 perben, azaz az adóval (census), a károkkal és a jogtalanságokkal kapcsolatos perekben. Erről Herricus pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. Actum Bude, abban a házban, ahol János lakik, sub a. d. 1309., ind. [7.], die 21. mensis Apr. Á.: Acta Gent. és ZW. szerint: BV. (Má-ban). K.: F. VIII. 7. 69-71. (AV-ból); G. F. Marienburg, Archiv N. F. VIII. 317-318. (F. alapján); Acta Gent. 264 - 265.; ZW. I. 291-292. (mindkettő Á-ról). R.: Wenzel G., MTT. IV. 108-109. (Batthyány, Leges eccl. alapján); Fabritius 9-10. (Batthyány, Leges eccl., F. és G. F. Marienburg, Archiv N. F. alapján). 611. 13(0)9. ápr. 23. A vasvári Szt. Mihály-egyház kápt-ja előtt Nadasd nb. Domokos c. fiai: Lőrinc, János és István vásárolt Heymffeuoldew (Heymfeulde) birtokukat a Halogh föld

Next

/
Oldalképek
Tartalom