Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. II. 1306-1310. (Budapest–Szeged, 1992.)

A boszniai kápt. előtt Lampert fia Mark c. bevallja: a szintén jelen levő Zolouch (Zalouch) fia János mr. a neki Karatna faluja lerombolásában okozott 60 M. kár miatt őt, Markot és testvérét (fratrem suum carnalem), Razboyd c.-t a Wolko (Wolkow) m.-i Tolman és Lanka birtokokat illetően [III.] András király (H) és István c. alországbíró jelenlétében perben legyőzte, s így a bírósági ítélet szerint e birtokok János mr.-éi lettek, miként ezt a kápt. a király és az alországbíró privilégiumaiban látta. Ám nehogy később Mark c. utódai pert támasszanak, Mark c. 60 M.-t kapva János mr.-től, Tolman és Lanka (Lanha) birtokokat eladja János mr.-nek, aki az összeget - részint báni dénárokban, részint 6 pensát érő M.-ban - a boszniai kápt. előtt dec. 6-án kifizette. Mark c. szavatosságot vállal János mr. irányában, s ígéretet tesz arra, hogy kiadatja János mr. számára a privilégiumot, ha az bárhol v. bármely kápt. előtt be akarja mutatni. Kelt Iwan mr. kanonok keze által, János lévén a prépost, Gergely az éneklő-, Bertalan az őrkanonok, Herym a dékán. Actum autem in fe. B. Nicolai conf., a. d. 1307. Á.: I. Lajos király, 1375. jan. 20. > a Szt. Irineus-egyház kápt.- ja, 1389. márc. 15. SÚA. Zay cs. ugróci (Uhrovec) lt. D. 1. 7. (Df. 265 826.) E-je privilégium volt. Tá.: Szécsényi Tamás országbíró, 1354. febr. 20. áÚA. Zay cs. ugróci (Uhrovec) lt. D. 1. 5. (Df. 265 824.) (1307. évi kelettel). (Az eltérő névalakokat zárójelben adjuk.) K.: - (István alországbíró 1300. ápr. 30-i privilégiumát 1. W. X. 382 - 387., III. András király 1300. [júl. 23. körüli] privilégiumát 1. Reg. Arp. 4318. szám). 267. 1307. dec. 9. Az egri kápt. tanúsítja, hogy a korábbi memoriális oklevele (1. 225. szám) szerint Guthkeled nb. István fia János által Aladár fia László mr. számára 20 M.-ért dec. 6ig elzálogosított Darauch birtoka negyed része ügyében előtte János bevallja: László mr.-től újabb 20 jó ezüst M.-t kapott, s így 40 M.-ért kell e földet [1308.] jún. 9-én visszaváltania. Ha ezt elmulasztaná, a föld László mr.-é legyen. D. 4. die ipsius fe. B. Nicolai conf., a. d. 1307. Á.: Egri kápt., 1355. ápr. 12. Dl. 77 127. (Zichy cs. zsélyi lt. 1. B. 265.) EmL: a 385. számú oklevélben. K.: Z. II. 605. (Á-ról), uo. (Emi. alapján).