Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. II. 1306-1310. (Budapest–Szeged, 1992.)

oklevelét (1. 87. szám) a Petk fia Leuke-től hozzá került Pozsony m.-i Magarad birtokról. D. in fe. Exalt. S. Crucis, Farkasius mr. olvasókanonok keze által, a. d. 1307. E.: Dl. 40 307. (Múz. Ta.) Alul chirographált, hátoldalán 15. sz.-i kéz írásával rövid tartalmi összefoglaló, benne Magyarad névalak; függő pecsét piros-sárga sodrata. Facs.: Tud. Gyújt. 1833. XII. 58-59. között; Horvát Á., Oklevélhasonmások 15. K.: Horvát I., Tud. Gyújt. 1833. XII. 59 - 60.; F. VIII. 5. 33-34.; Horvát Á., Bevezetés 12-13.; Horvát Á., Dipl. írástan 129-130. R.: Reg. Slov. I. 234. 236. 1307. szepL 19. Az erdélyi Szt. Mihály arch.-egyház kápt.-ja előtt Vduor fia András Kyzdy-i székely és 2 fia: Fulkun és István a maguk és fiaik nevében Thoria örökölt földjüket v. birtokukat, valamint Ramacha őket megillető Reketyasuelge nevű részüket 120 M.ért eladják Opor fiainak: Jánosnak és Sandernek, valamint István fia Egyednek szavatosság vállalásával. Erről a kápt. pecsétjével megerősített privilegiális oklevelet ad ki. D. III. f. prox. p. fe. Exalt S. Crucis, Gergely lévén a prépost, Vince az őr-, Tamás az éneklőkanonok, Gergely a dékán, a. d. 1307. A. E.: Dl. 29 661. (Gyfvár cista com. Kraszna 3. 18.) Hátoldalán 15. sz.-i kéz írásával: Reketiasuolgie in Kizd; kiszakadt függő pecsét helye és a bevágások vonala látható. K: Székely oki. III. 6-7. (E-ről); Doc. Trans. I. 390. (Székely oki. alapján). Román fortL: Doc. Trans. I. 56-57. 237. 1307. szepL 21. Kőrös mellett Károly király (H) utasítja Kokos mr. szepesi c.-t, hogy - mivel a Szt. Márton conf. iránt érzett tisztelet és Pál mr. szepesi prépost szolgálatai miatt a Scypus-i Szt. Márton[-egyház] prépostjának és kápt.-jának népeit privilegiális oklevele (1. 230. szám) révén felmentette a mindenkori szepesi c. és annak albírája (viceiudex) joghatósága alól, mind a büntető, mind a polgári ügyekben, hamis pénz, tolvajlás, útonállás, emberölés, sebzés bűntettében, kis és nagy ügyekben egyaránt - a