Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. II. 1306-1310. (Budapest–Szeged, 1992.)

[V. Kelemen pápa] engedélyezi [követe, Gentilis] számára, hogy interdictum alá vetett helyeken misézhessen. Reg.: Acta Gent. szerint: ASV. Cur. Clem. V. K.: Acta Gent. 10. (Reg.-ről). 220. (1307. aug. 8. Poitiers) [V. Kelemen pápa] engedélyezi [követe, Gentilis] számára, hogy az eretnekek ellen mind ő, mind [környezetéből] más igét hirdethessen. Reg.: Acta Gent. szerint: ASV. Cur. Clem. V. K.: Acta Gent. 10. (Reg.-ről). 227. (1307.) aug. 10. Poitiers [V.] Kelemen pápa előadja: Vencel király (Bo) azt kérte VTII. Bonifác pápától, hogy őt és fiát, Vencelt, akit szerinte egyhangúlag és kánonilag választottak királlyá (U), fogadja kegyébe. VIII. Bonifác azonban megfontolva, hogy Mária királyné (Si) mint közelebbi örökös jogot formál Mo.-ra, s unokája, Károly király (U) nagyanyja személye révén az ország nem kis részét birtokolja, aki az esztergomi egyházban Mo. régi szokása szerint alkalmas személytől királyi koronát (diadema) kapott, mind a cseh királyt és fiát, mind Károly királyt XI. Benedek pápa, akkor mint Miklós ostiai és velletri püspök, a Szentszék Mo.-i követe révén eléje idézte. Mária személyesen megjelent, Károly megbízottak - M.[ihály] zágrábi, T.[ivadar] győri és B.[enedek] veszprémi püspökök, néhai S. [István] kalocsai érsek, Mo.-i prépostok és főesp.-ek - révén képviseltette magát, a cseh király és fia nem jöttek el, csak Henricus clericus, kánonjogi doktor, János óbudai éneklőkanonok és János laicus, római jogász által mentették ki magukat. VIII. Bonifác, mivel Mária királyné (Si), [V.] István király (U) leánya, [IV.] László király (U) testvére volt s így közeli örökös, mivel Mária elsőszülött fiát, a néhai Károlyt általánosan Mo. királyának ismerték el (így a római egyház is), míg a cseh király oldalán csak a választás állt, márpedig Mo. az öröklés és nem a választás révén jutott királyaihoz, Máriát nyilvánította Mo. királynőjévé, unokáját, Károlyt pedig Mo. királyává, s megtiltotta, hogy a cseh királyt