Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. I. 1301-1305. (Budapest–Szeged, 1990.)

E.: Dl. 1615. (NRA. 1505. 2.) Hátoldalán rányomott ovális pecsét nyoma természetes színű viasz töredékekkel. K.: AO. I. 8. 28. 1301. ápr. 8. SzoUős Miklós Vgacha-i és Malamo[ri]sium-i c és az ugyanoda való 4 bíró közül közlik: ápr. 8-án (sabb. prox. p. fe. Passce) előttük Miklós fia János [?] bevallást tesz, hogy Botarteluk földjét [odaadja] Fulguram fia Lőrincnek, anyja fiának, Bede-nek, fia Jakabnak, [Kálmán] fia Péter mr.-nek. Az előtte szintén megjelent úrasszony, Miklós c. özvegye a hozományát és jegyajándékát fiának, Bede-nek hagyja, elállva ez ügyben a később indítandó pertől. Erről Miklós pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. in villa Zeuleus, in termino supradicto, a. d. 1301. E.: SZSZML. Eötvös cs. vásárosnaményi lt. 1. 2. (Df. 281 281.) Hiányos. K_: 29. 1301. ápr. 9. Herricus testvér, a Beel-i Szt. Móric-monostor apátja és a konvent elpanaszolják, hogy a monostor Felső és Alsó (Superior et Inferior) Vrs-i szőlősei (vinitores) az őket és a provincia-t elnyomó Márk fia István mr. túlkapásai, a súlyos terhek és várszolgálatok miatt elhagyják lakhelyüket, s más provincia-kba költöznek át, s távollétükben a monostor Luos-i szőlei, amelyeket condicionarius-ként ők és kiváltképpen Madeius fia Péter s e Péter rokonai: Lőrinc fia János és István, Felső Vrs-i szőlősök művelnek, pusztulásra vannak ítélve, ezért Luos-i szőleiket - a testvérek és a jobbágyok: Byn c. és Isib fia Márton tanácsára - szegénységük miatt 10 bécsi dénár pensáért eladják e Felső Vrs-i Péternek, akit Byn c. iktatott a szőlők birtokába. Erről pecsétjükkel megerősített oklevelet adnak ki. D. a. d. 1301., in oct. Passce. E.: BFL. Rendi lt. 309. Capsa 50. S4. (Df. 207 116.) Függő pecsétje volt. K.: AO. I. 9.; P. VIII. 303.