Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. I. 1301-1305. (Budapest–Szeged, 1990.)

tokaikat, valamint a Berény birtokban, Varsad és Berencz (Beréncz) földekben bírt részeiket az oklevélben részletezett módon. Tá.: 1-2. Bátori András országbíró, 1564. febr. 5. Dl. 88 884. (Hg. Esterházy cs. lt. 35. A. 2-3.) (2, 1724. okt. 4-i Má.-ban, a régi jelzet szerinti A. 2. Má. névalakjait zárójelben adjuk). K.: F. VIII. 1. 180-181. (Cornides kéziratából); F. VIII. 7. 43 - 44. (1503. évi iratból). 724. 1305. ápr. 21. A budai kápt. a Buda-i Boldogságos Szűz-szigeti domonkos rendi apácák képviseletében előtte megjelent Marcellus és Tamás domonkos rendi testvérek kérésére autentikus pecsétjével ellátott oklevélben átírja [V.] István király (H) 1270. évi privilégiumát Pothos, Petend és Gumulch birtokok adományozásáról, mivel a békétlen idő és az utakon leselkedő veszélyek miatt azt magukkal vinni nem merik. D. f. IV. prox. p. fe. Pasce d., a. eiusdem 1305. E.: Dl. 728. (Mon. Poson. 67. 1.) Hátoldalán középkori kéz írásával rövid tartalmi összefoglaló, rányomott pecsét nyoma. K.: Reg. Slov. I. 173-174. (Az átírt oklevelet 1. Reg. Arp. 2039. szám.) R.: Bp. I. 112. 725. 1305. ápr. 21. A pécsi kápt. 1305. ápr. 21-i (f. IV. prox. p. diem Pascae, a. eiusdem [d.] 1305.) nyílt oklevele szerint István, a Chelley-i Szt. Péter vértanú-egyház papja előtte elmondja: amikor korábban a Synven melléki Szt. Szűz-egyház papja volt, Dinneberki-i Jakab fia Victorinus az ő, rokona, Balad fia Tamás és más Dinneberki-i nemesek jelenlétében örökös híján úgy végrendelkezett, hogy Dinneberki-ben levő részét, valamint azt, amely testvérétől, Kornéltól szállt reá, Kornél özvegyének, Ilonának, Kornél leányának, Cristolnak, azaz unokahúgának és unokahúga férjének, Szent Iván-i Simon fia Imrének adja Ilona hozománya és jegyajándéka címén, s mindezen részeket Ilona, Nempti-i Tamás leánya leányának, Cristolnak és leánya férjének adományozza a [pécsi] prépost és kápt. privilégiumával együtt.