Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. I. 1301-1305. (Budapest–Szeged, 1990.)

E.: Dl. 1683. (V Buden. Monial. 5. 7.) Hátoldalán egykorú kéz írásával tartalmi összefoglaló, ovális zárópecsét nyoma természetes színű viasz nagyon csekély maradványaival. Má.: 1. §A. Bratislava (Pozsony). Kolostori oklevelek 216. 4. old. (Df. 250 321.) (1720. évi). 2. Bakács, Pest megye szerint: MTA. Kvt. Oki. XXII. 277. fol. (18. sz.-i). K.: F. VIII. 1. 181-182. (Má 2-ról). R.: Pest m. 31-32.; Bakács, Pest megye 109. (mindkettő' Má 2-ről, 1305. évi kelettel). 698. 1305. jan. 23. VaJkó-Szentgyörgy Herricus szlavón bán, királyi (V) tárnokmr., somogyi, tolnai, Barana-i és Budrug-i c. előtt Zelianus c. a maga és rokona, Eleek, Corrardus fia Jakab mr. a maga és Pál fia Tamás, Eck fia Leustachius a maga és testvére, János, Abraam fia László a maga és Ereu fia Miklós nevében, ill. Dezső a maga, Pousa mr., Demeter és Jula nevében bevallják, hogy perüket, amelyre jan. 27-én került volna sor a pécsi kápt. előtt, de mivel jelenleg Herricus bán szolgálatában vannak elfoglalva, márc. 10-re halasztják el oklevelük szerint. D. in Wlkou, apud S. Georgium, sabb. prox. p. fe. Fabiani et Sabastiani [!] mart., a. d. 1305. E.: SÚA. Révay cs. lt. Gyulay 3. 9. (Df. 259 794.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló, pecsét nyoma. K.: AO. I. 92. 699. 1305. jan. 24. A pozsonyi kápt. előtt Jakab fia Simon a maga és fiai nevében 6 pensáért felszabadítja szolgáját, volt kocsikészít ój ének, Miklósnak fiát, Andrást, szabad letelepedési jogot adva neki, szavatosság vállalásával. Erről a kápt. pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. domin. die prox. an. Conv. S. Pauli, a. d. 1305. E.: Dl. 38 770. Felül cirographált; hátoldalán későbbi kéz írásával tartalmi összefoglaló; hártyaszalagon kerek, szélein sérült, természetes színű viasz függő pecsét. K.: Str. II. 552. R.: Reg. Slov. I. 168.