Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. I. 1301-1305. (Budapest–Szeged, 1990.)

Máj Dl. 103 157. (Bajori Batthyány cs. lt.) (18. sz.-i). K-: 318. 1302. Eger András egri püspök előtt Bugath-i István bemutatta a püspök sok oklevelének másolatát, amelyekből kiderül, hogy a Mera-i nemesek főbenjáró cselvetései és Olmera falujában esett számos kellemetlenség miatt számára a püspök kápolnát adományozott, kivette azt a Szt. Péter parochiális egyház joghatósága alól, megengedte az oda történő temetkezést, és István kérte a másolatok privilégiummal való megerősítését; mivel a püspöki zsinaton a főpap tudomására jutott, hogy Istvánt a Mera-iak - köztük Jakab fia András, Tamás fia István, Fabyanus - az anyaegyházban elfogták, a kápolna-adományozást megerősíti. D. Agrie, a. d. 1302. Á.: Márton egri püspök, 1307. Dl. 1643. (NRA. 1534. 11.) E-je privilegiális oklevél volt. K.: AO. I. 47. 319. 1302. Mihály zágrábi püspök utasítja a zágrábi kápt.-t, hogy Gardinus Medued-i várnagy kérését elhárítva ne szolgáltasson számára victualia-t; a. d. 1302. E.: F. szerint: Zágrábi kápt. lt. K.: F. VIII. 6. 5. (E-ről). 320. 1302 Az aradi kápt. előtt Tirner (dict.) Hench Pankata-i polgár a Menesy falu felett Macra hegyen levő szőlejét, amely rokonától, Gyaninustól háramlott reá, 12 ezüst M.-ért eladja András c. szegedi polgárnak, Bugar gener-ének. Erről a kápt. függő pecsétjével megerősített oklevelet ad ki; a. d. 1302. E.: Dl. 91 152. (Festetics cs. lt. Arad 1.) Piros fonalakon természetes színű viasz pecsétfészekben sérült, ovális, természetes színű viasz függő pecsét.