Tasnádi Nagy Gyula: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VII. (1358. jan. 1.–1359. márcz. 31.) (Budapest, 1920.)

prelibatus Paulus pajrtém ijpsarum quatuor marcarum in condigna estimatione solvere debuisset Cosme supradicto, estimassent, ac ad complendum numerum residuarum duarum marcarum in promptis denariis prescriptus Paulus super ipsas quindecim pensas denariorum quinque pensas addere et predicto Cosme solvere promptus fuisset et paratus. Johannes vero filius Nicolai |de| Harkal cum sufficientibus Iiteris nostris procuratoriis pro ipso Cosma astando, eandem pecuniam modo ut prefertur, in persona dicti Cosme accipere recusasset, eo quod iuxta continentiam priorom literarum nostrarum ipse Paulus duas marcas in promptis denariis solvere non curasset Cosme antedicto, in personaque Cosme prescripto modo non recepisset Johannes antedictus. Dátum sexto die octavanu.ii [prejdicti festi Purificationis beate virginis, anno Domini M° CCC

m

o L

m

o octavo. Kívül: Pro Paulo filio Beze de Nezele, contra Cosma m filimn Johannis de eadem, super non solutis quatuor marcis denariorum Viennensium in octavis festi Purificationis beatevirginis. memori alis. Kr. vízfoltoktól rongált papíron, záró pecsét maradványaival. N. Muz. Rumy lt. 28. 1358. febr. 18. A győri káptalan jelenti I. Lajos királynak, hogy Botos (v. Böjtös, Bejtös?) fiát Istvánt, Bodor fv. Bodó?) fiát Pétert s több padányi birtokos társaikat, Várkonyi János fiai: Lothárd és Amadé ellen megidéztette. Excellentissimo principi domino Lodovico dei gratia illustri regi Himgarie, domino ipsorum, capitulum ecclesie Jauriensis orationes in Domino pias et devotas. Literis citatoriis excellentie vestre pro Homodeo (et) Lothardo filiis Johannis de Warkun cum omni honore receptis, cum Andrea filio Dionysii de Etherhkarcha (így) homine maiestatis vestre, ad citandum infra nominando[s], magistrum Johannem socium et concanonicum nostrum pro testimonio fide dignum direximus; qui 1358. febr. 14.