Tasnádi Nagy Gyula: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VII. (1358. jan. 1.–1359. márcz. 31.) (Budapest, 1920.)
iuxta predictam terram quondam Leustachii ad prescriptas duas arbores piri, ubi prius incepissent, et ibi terminaretur cursus metarum possessionem Ztarchan separantium prelibatam. Quibus metarum cursibus et signis metalibus per eos signatis, vicini et commetanei ac ipse magister Konya in nullo contradixissent, sed magis consensum prebuissent. Facta auteni predicta reambulatione et metarum erectione vei signatione, nemine ex vicini s et commetaneis preter ipsum Nicolaum filium Pauli magni 1) contradictore apparente, et contradictione ipsius Nicolai, quia ita series literarum dicti iudicis curie vestre continuisset, non obstante,. eandem possessionem Ztarchan cum omnibus suis utilitatibus et pertinentiis, sub cursibus metarum predictarum, sine preiudicio iuris alieni, prefato magistro Petro filio Pauli in filios filiorum, eo iure quo ad ipsum dinoscitur pertinere, statuissent. Dixerunt etiam, quod quia propter tempus yemale (így) et congelationem terre in cursibus predictarum metarum novas metas erigere non valuissent, licet signa posuissent, tamen partibus volentibus ipsi(s) commisissent, ut transacto isto yemali tempore, ad hoc apto tempore, dum citius poterunt, ipsimet novas metas unanirniter erigere deberent in locis per eos assignatis. Et hoc utraque pars benigne assumpsisset. Literas etiam dicti iudicis curie vestre celsitudinis predictas, sub testimonio capitis sigilli nostri, vestre serenitati per partes duximus remittendas. Dátum feria tertia proxima ante festum Conversionis beati Pauli apostoli, anno Domini M m o CCC m o quinquagesimo octavo. 1358. Jan. 23. Szécsi Miklós országbíró 1358. febr. 4-én kelt átiratából; olv. alább. 1) Eddig nem volt róla szó, tehát nem ipsum. Az oklevél írójának gondatlanságára vall, hogy — mint föntebb is láttak több helyen — megnevezetteknek mond olyanokat, a kikről s mikről előbb még nem történt említés. Ezt csak úgy érthetjük, hogy az országbírónak a határjárást elrendelő levele volt előtte, melyben a királyi ember, Szaraczén mester, Százd birtok, Nagy Pál fia Miklós stb. névszerint előfordultak, melyet azonban a káptalan a maga jelentésébe nem íratott át, hanem újra lezárva (sub testimonio capitis sigilli nostri) küldött fel a királyhoz.
