Tasnádi Nagy Gyula: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VII. (1358. jan. 1.–1359. márcz. 31.) (Budapest, 1920.)

et super poteutia decreverint, idem Elias acceptare teneatur.; f tali vinculo mediante, quod si non venerit, vei arbitrationem predictorum nobilium non acceptaverit, sine parte iudicis in tribus marcis convinceretur eo facto; ad quod idem Elias sponte se obligavit. De iudicio pacis in duabus partibus nos idem Elias, in tertia vero parte magister Stephanus placare tenebuntur. Dátum in Chenger, in vigilia beate Margarete virginis, anno Domini M

m

o CCC

m

o L octavo. Kívül: Pro Stephano filio Stephani de Nogsemyen, contra Eliam filium Simonis de Zenyes, super quodam arbitrio in festő beati Laurentii martyris in villa Popus fiendo memorialis. Er. papíron, az alispán s az egyik szolgabíró záró pecsétjének maradványaival. N. Muz. Kállay lt. — Az alispán kerek pecsétje a köriraton belül háromszögű paizsban egymásba nyúló három ék alakjában a Gút-Keled nemzetség czímerét (v. ö. Csorna: Magyar nemzetségi czímerek, 77. 1.) tünteti föl; a körirat — a mint a pecsétnek néhány más oklevélen is fenmaradt lenyomatából s töredékeiből megállapítható — ez: >f< S(igillum) $$ GEOR(gii filii) 0 GR « EGORI(i). — Rozsályi Gergely fia György, kivel 1346-ban mint ungi alispánnal találkozunk (Sztáray-Oklt. I. 191—• 192. 11.), a Rozsályi Kűn család őse. Karácsonyi: Magyar nemzetségek,. II. 85. 1. 1358. [jul. 12. 150. Csenger, 1358. jul. 12. Rozsályi György szatmári alispán Szennyesi Illyésnek a közte és Nagysemjéni István közt felmerült peres ügyből folyólag őt terhelő békebírság két részét elengedi. Nos magister Georgius filius Gregorii de Rusal vicecomes de Zothmar, memorie commendamus, quod nos iudicia pacis duarum partium, in quibus Elias de Zenyes contra magistrum Stephanum filium Stephani convictus extiterat,

2) ipsa iudicia per petitionem proborum virorum nobilium eidem Elie duximus r) Az eredetiben hibásan: fienda. 2) Olv. a 149. sz. a. föntebb közölt oklevel t.