Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VI. (1353–1357) (Budapest, 1891.)

velet, hol a nádor Kont neve tévedésből kihagyatott, (1. 294. sz. a.). Az országbírói tisztséget 1353. évben és az 1354. év elején még mindég Tamás viselte, utolsó oklevele 1354 mart. 29-én kelt (1. 112. sz. a.), halála nem sokára ez után következhetett be, mert a somogyvári conventnek 1354 apr. 23-án kelt bizonyságlevelében már mint néhai említtetik (1. 118. sz. a.) s mert az 1354 apr. 24-ről kelt oklevélben Drugeth János nádor fiát, Miklóst, olvassuk mint országbírót; téves tehát Fejér György, C. D. Tom. IX. vol. 2. 317. lapon közölt oklevélnek az az adata, hogy 1356 máj. 18-án még mindég Tamás lett volna országbíró. Drugeth Miklós csak rövid ideig viselte az országbírói tisztséget, 1355 jun. 19-ről kelt oklevélben már mint néhai van megnevezve (1. 207. sz. a.), és az azon évi jul. 1-én kelt levélben már utódjának, Szécsi Miklós országbírónak nevével találkozunk (1. 216. sz. a.). Kont Miklós, a föntebbiek szerint 1356 mart. végéig volt erdélyi vajda (1. 279. sz. a.), őt László néhai székely ispán fia András váltotta fel, kit mint erdélyi vajdát a csanádi káptalannak 1356 május 12-én kelt oklevelében találunk megnevezve (1. 295. sz. a.), ő e tisztségben 1357-ben is megmaradt (1. 380. sz. a.). Egész kötetünk folyamán Cyko mesterrel találkozunk mint kir. tárnokmesterrel (1. 71. és 329. sz. a.). Ez időben I. Lajos király Dalmát, Horvát és Tót országok kormányzásával testvérét Istvánt mint ez országok herczegét bizta meg, alatta Lendvai István fia Miklós,