Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VI. (1353–1357) (Budapest, 1891.)

106. 1354. febr. 20. Szombathely város bírája és esküttjei bizonyítják, hogy Litár János polgártársuk végrendeletileg Erzsébet nejének megengedé, hogy a Gyöngyös-utczában levő földje árából, lelke üdvére egy márkára valót elzálogosíthasson. Nos Bartholomeus vilicus et duodecim iurati de Sabaria .. significamus .. quod Johannes dictus Lytar concivis noster fuisset compos sue mentis ( ) sub forma testamenti pro refrigerio sue anime de precio sui fundi in piatea Gingus Ulcha existenti, unam marcam legavit et assignavit domine Elizabeth consorti sue karissime tali modo, quod quandocumqne predictam dominam necessitas compelleret, extunc eundem fundum pro una marca et non pluribus cuicunque voluerit impignorare habebit facultatem, absque contradiccione aliquali. Dátum feria quinta proxima ante dominicam Esto Michi, anno domini M

ra0 CCC

m

o quinquagesimo quarto. Hátlapján kerekded pecsét nyomaival; eredetije a N. Muzeumban. Valamely avatatlan kéz a XVII-ik század végén ezt jegyezte az oklevél hátlapjára: «Apparet, quod Szabar olim fuerat libera villa» a zalavármegyei Szabar falut értvén alatta. 107. 1354. Buda, mart. 5. Tamás országbíró előtt az egyház és országnagyok bizonyítják, hogy a Guthkeled nemzetségbeli János fiai és Bertalan fia, Omode fia Miklós bán unokájával Jánossal, FelsöLyndva nevű közös birtokon egy őstől származtak s hogy az utóbbi ezt kizárólag birja, holott abból amazoknak is egyenlő osztályrész járna. Nos comes Thomas iudex curie . . regis .. comitatusque de Turuch tenens hönorem, memorie commendamus, quod nobis unacum . . Nicolao archiepiscopo Strigoniensi, locique eiusdem comite perpetuo, Nicolao episcopo Zagrabiensi, auleque regie vicecancellario . . Nicolao palatino et iudice comanorum, Nicolao voivoda Transsilvano comiteque de Zonuk, Andrea bano de Machou, Thoma filio Petri magistro ianitorum regalium, ma-