Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. V. (1347–1352) (Budapest, 1887.)

quo est meta terrea, deinde descendit ad eandem partém septemtrionis ad lignum ilicis sub quo est meta terrea, deinde transit valle (így) Zador et vádit ad unam metam terream, deinde transit et vádit ad eandem partém septemtrionis ad unum lignum kerkus sub quo est meta terrea, deinde tendit per eandem ad unam terream metam, que iacet secus seminatam (így) que vádit in Grarmat, deinde tendit per seminatam ad eandem septemtrionem ad unam metam terream que iacet in fi ne terre arabilis, deinde tendit per ipsam terram ad eandem partém septemtrionis ad unam metam terream, deinde descendit versus orientem ad unam metam terream que est in medio terre arabilis, deinde descendit versus eundem orientem ad unam metam terream, deinde descendit versus meridianum per unam magnam viam que vádit de villa Zantbo in villám Demien ad unam metam terream. deinde descendit versus orientem ad partém Lucasii ubi sunt due mete terree et ibi terminantur; separatur autem Nicolao ac Michaeli antedictis a parte inferiori, Lucasio vero antedicto a superiori; pratum autem dicti Blasii filii Benk partes predicte taliter diviserunt: quod a fructibus plantatis tendit versus meridianum per metas quamplures usque ad finem eiusdem prati, a parte terre arabilis Nikolao et Michaeli filiis Johannis separat et distingifc, a parte vero fluvii Lucasio filio Moch successit perpetualiter et sic terminantur. . Dátum in Hyduegh, feria quarta proxima post octavas sancte Trinitatis, anno domi M° CCC° XL" ° octavo. Hátlapján öt pecsét nyomaival; eredetije a N. Muzeumban. Ugyanott őrzik az esztergomi káptalannak 1348. mart. 19-én kelt oklevelét, mely szerint »Blasius filius Benk de Magerad« hasonnevű Hont vármegyei birtokának egy harmadát a föntebb említett Magyarádi János fiának eladta, megjegyezvén, hogy a másik részt »Lucachio filio Moch«-nak adta el.