Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. V. (1347–1352) (Budapest, 1887.)
scripcione per Johannem Selmus notarium; sed super transmutacione comitatus per Ladislaum dictum Soos«. Eredetije az orsz. lt. dipl. oszt, 4042. Ugyanott 3226. és 3227. számok alatt Tamás országbírónak és I. Lajos királynak 1354. jan. 28-kán "és febr. 27-kén kelt átirataiban is meg van, valamint I. Lajos király 1352. apr. 28-án kelt átiratában is, mely Celen fia Sándor fia János gömöri és csongrádi főispán kérésére készült. Tamás országbíró 1354-iki átirata »magister Johannes filius Alexandri comes Cliangradiensis« kérésére állíttatott ki. Ugyanott az országbíró I. Lajos királynak egy másik 1351. jun. 27-én kelt oklevelét is átírja, melyben I. Lajos király megígéri, hogy Tellesprunni Ottó gyermekeit Somogyi birtokban mindenki ellen meg fogja védeni. Közli: Kovács N. Eejér is közli több hibával, i. m. IX. 2. 132. 1. 305. 1351. jun. 29. A szepesi káptalan előtt Temyey Demeter és Miklós Sáros vármegyéből, az anyjuk jogán járó leány-negyed örökségük kiadásáról Jernyei Merse jia Benedek fiait nyugtatják. Nos capitulum ecclesie beati Martini de Scepus . . significainus . . quod magistri Demetrius et Nicolaus íilii Simonis filii Demetrii de Terne de comitatu Sarus ab una, ac magister Nicolaus filius Benedicti filii Merse de Jernnye pro se ac Petro et Merse fratribus suis parte ab altéra coram nobis personaliter constituti, iidem Demetrius et Nicolaus filii Simonis sunt confessi . . quod predicti magistri Nicolaus Petrus et Merse super quarta puellari, ipsos Demetrium et Nicolaum racione materne successionis in possessionibus magistri Merse patris domine matris eorumdem Demetrii et Nicolai contingentibus, iuxta ordinacionem et composicionem proborum virorum condignam ipsis impendissent satisfaccionem, et quod eosdem magistros Nicolaum Petrum et Merse racione huiusmodi quarte puellaris dimisissent . . expeditos. Dátum in festő beatorum Petri et Pauli apostolorum, anno domini M m 0 CCC m0 quinquagesimo primo. Hátlapján pecsét nyomaival; eredetije a Szinyei-Merse cs. Itárában Jernyén Sáros vármegyében. Közli: Fejérpataky László.
